Csábítás - 2017

Nagyon jó amerikai film Sofia Coppola rendezésében, Colin Farrel, Nicole Kidman és Kirsten Dunst főszereplésével, Thomas Cullian regényéből. Az amerikai polgárháború idején egy déli (konföderációs) leánynevelő otthonban ragad néhány lányka és két nevelőnő. Arra téved egy ellenséges, sebesült katona, megsajnálják, befogadják, felgyógyítják, belezúgnak mindannyian. Persze kitör a féltékenység, a versengés, sőt a kegyetlenség. Lélektanilag nagyon érdekes. Ki a bűnös?
Online nézhető a Videán

Haydn vonósnégyesek az Accord Quartet előadásában

A Corvinus Egyetem zártkörű, baráti koncertje, kiváló hangulatban, szalonszerű környezetben. Beszélgetős, kedves, könnyed, adventre való.

Tercina születésnapi koncert a Fugában

Ez most nagyon élvezetes volt: számos tematikus koncertjükből készült a válogatás a 10. születésnapra, főleg vidám darabok. A szövegek is jók voltak. 

10 éves a TERCINA
Ünnepi válogatás az együttes műsoraiból. Zene a reneszánsztól a nemzeti romantikáig, irodalom, beszélgetés.

KÁLLAY Katalin – reneszánsz- és barokk furulyák
VITÁRIUS Piroska – reneszánsz- és barokk hegedű
GYŐRI István – reneszánsz lant, vihuela, barokk gitár, arciliuto, romantikus gitár
GYÖRGYI Anna, PÁPAI Erika és KÁLID Artúr színművészek

Öszvérek és poloskák - A Tercina együttes koncertje

Györgyi Anna vendégszereplésével reneszánsz és barokk zenék meg versek követték egymást. Ez most eléggé egy kaptafára ment, nem voltak változatosak a zenék, a szövegek pedig sok esetben nem voltak élvezetesek.

Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek

Karácsonyi ajándékba kaptam a regényt. Keserves. Olvasni jó, mint mű jó, de mint élet, borzalom. Egy szegénységben és főleg szeretetlenségben felnőtt lány akaratlan mintakövetése: Nyilánszki Mari sem képes szeretetre, megnyugvásra, normális életre még jó sorsában sem.

Azért elég hihetetlen a rózsadombi hófehér paripás herceg, meg a saját, Andrássy úti divatszalon a nyírpusztamocsoládi gyerekkor után.

Erzsébet - Az aranykor - 2007

I. Erzsébet uralkodása idején, a királyi udvarban játszódik a film. Shekhar Kapur rendezte, Kate Blanchett kapta a királynő szerepét. Már 30 éve trónon van, Spanyolország vissza akarja állítani a katolicizmust, háború zajlik. Közben Erzsébet szerelmes Sir Walter Releigh-be, akit fő bizalmasává tesz és a spanyolok ellen küld. Kosztümös, ami magában is érdem, de amúgy nem nagy szám. Az a legérdekesebb benne, ahogyan a féktelen magánélet és az uralkodói kötelesség viszonyul egymáshoz, és át-átmosódnak a szerepek. Online nézhető a Videán.

Magas fűben - 2019.

Egy Stephen King - regényből készült thriller/horror, amely végig egy magas fűtengerben, fűdzsungelben, fű-labirintusban játszódik. A helyszín furcsán élő, cselekvő, boszorkányos, becsalja és felemészti, aki arra jár, és többnyire végez is vele. Az idő is másképp működik, jövőbeli és múltbeli események kavarognak, így megtévesztik a kiút-keresőket, akik persze van egy gonosz is.

Amerikai film. Ijesztő, de leköti az embert. A Netflixen láttam.

Lady Jane - 1986

146 perces angol történelmi dráma Lady Jane kilencnapos királynőségéről. Kicsit hihetetlen, hogy a szintén tini férjével, akihez politikai érdekből hozzákényszerítik 15 éves korában, rövid idő alatt összeédesednek, és a fiú nem dorbézol többé, hanem jó uralkodók, a szegények pártfogói akarnak lenni. Jól ki is végzik őket. Az HBO GO-n láttam.

Trevor Nunn rendezte, a többi név is ismeretlen: Helena Bonham Carter játssza Lady Jane-t, a férje Cary Elwes.

A fortunate man - Szerencsés Péter - 2018.

Nagyon szép és nagyon hosszú dán film, 3 órás., Bille Augst rendezte. A Netflixen láttam. Egy lelkész fiaként, mélyen vallásos, sőt bigott családba született fiatalember, Peter Sidonoius, apja átkától kísérve elhagyja a családját, hogy mérnök legyen. Már főiskolai tanulmányai alatt megszállottan dolgozik a a szél és a vízenergia felhasználásával kapcsolatos projektjén, és hajtja a szakmai és társadalmi érvényesülés vágya.  Ennek a projektnek a segítségével, Dánia gazdaságának felvirágoztatásával akar sikeres lenni. Közben erkölcsi gátlások nélkül átgázol mindenkin, szinte eszét veszti egyszer a siker, máskor a balszerencse miatt.

Egyáltalán nem szimpatikus, de nagyon összetett, érdekes jellem, az idő előrehaladtával sokat vívódik, egyszerre hitetlen és hívő, lelketlen és mély érzésű, karrierista és büszke arra, hogy segítséget fogadjon el. A fiával épp oly kegyetlen, mint vele volt az apja, de ő látja magát kívülről, és szenved attól, amilyen. Minden kapcsolatában állhatatlan, nem képes alkalmazkodni, kötődni.

A film nőalakjai mind kedvesek, helyesek, Jakobe a legmélyebb, legszebb jellem, messze a kora előtt jár műveltségével, társadalmi érzékenységével és feltétlen, odaadó szeretetével. Nagyon megérte a film a 3 órát az életemből.

A film alapja egy az előző századforduló megjelent klasszikus dán regény, Henrik Pontoppidan Lucky Per / Lykke-Per c. műve. 

A jóság síró vágya - a Tercina együttes Ady-estje

Az Országos Idegennyelvi Könyvtárban még nem voltunk koncerten, most ott játszott a Tercina, Ady-estet tartottak német barokk zenével: Kállay Katalin fúvósokon, Vitárius Piroska hegedűn, Győri István lanton játszott, a verseket, szösszeneteket Pápai Erika adta elő.

Nagyon kellemes volt, de a műsort sajnos nem hoztam haza, a neten pedig nem találom a részleteket. A címadó verset ezen a felvételen Kálmán Olga mondja el.

Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak

Krasznahorkai új regénye kafkai életérzést sugároz, mint sok más könyve is. Főhőse menekül: nem tudni honnan és miért, vagyis annyit tudunk, hogy a nyomában járnak, üldözik, meg akarják ölni, vagy legalábbis ő azt hiszi. Hogy mi az ok vagy kik az üldözők, az sem az olvasó, sem a főhős számára nem derül ki. Valójában azt sem tudjuk, hogy a főhős kicsoda, neve sincs.

Az elbeszélő egy mindentudó, de kívülálló és szenvtelen harmadik személy, azt mondja el, amit a névtelen főhős lát, érez és gondol, de nem magyarázza azt. A menekülés útja a horvát tengerpart, végső pontja Miljet szigete és egy azon is túli kis lakatlan sziget, a menedék - ha van ilyen.  

A regényben nincs egyetlen közvetlen párbeszéd sem, közvetett, idézett is alig, és ezekben a főhős nem is vesz részt, csak mint fültanú. Az egész regényben nem szólal meg, és lényegében a menekülésen és a belső folyamatokon kívül nem történik vele semmi.

A háromszerzős mű kísérletet tesz a művészeti ágak közös megszólalására: QR-kódon keresztül zenei felütéssel, dobszólóval kezdődik minden fejezet (Miklós Szilveszter), és mindegyikhez tartozik egy, a szöveg hangulatának megfelelő, nagyon is nyomasztó rajz. egy arctalan arc, alaktalan alak, személytelen személy (Max Neumann).

Azt gondolom, hogy mostanában felértékelődött a történetmesélés a modernista megközelítésekkel szemben, hozzám is közelebb áll Dragomán György, Háy János, Darvasi László... de ez a regény - talán mert elég rövid - nem viselte meg az idegeimet, és átéreztem a mélységét.

Olvasás közben jött a hír a szerző rangos amerikai elismeréséről: a National Book Award fordított művek kategóriájában első díjat  a Báró Wenkheim hazatér c., nálunk 2016-ban megjelent regény. 10 ezer dollár is jár az elismeréssel! :)

Ránki Fülöp Liszt zongoraestje a Fugában

Másodszor hallottuk játszani Ránki Fülöpöt (beszédes név), most látszott igazán, milyen nagyszerű tehetség. Három darabot adott elő Szent Erzsébet legendájából, majd az Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál, és a Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár c. Liszt-műveket szólaltatta meg egészen hátborzongatóan. :)

A 20-as évek amerikai zenéje - Fesztiválzenekar - vonósnégyes formáció

A zene éjszakája alkalmából 16-án, szombaton, a Szimpla kertben játszott az alkalmi együttes (Bujtor Balázs, Kovács Erika, Sípos Gábor és Dvorák Lajos). George és Ira Gershwin, Hammerstein, Al Dubin, Henry Mancini és Cole Porter műveit játszották, ebből csak egy nevet ismertem. Nagyon kellemes, szórakoztató, oldott volt az egész.

Nem volt könnyű dolga az utána következő kürt kvartettnek, amely az Óbudai Danubia zenekar alkalmi formációja volt. A vonósok barátságosabbak, ráadásul a négy kürt együtt nemcsak agresszív, de egyhangú is.

Für Anikó: Kitalált világ - lemezbemutató az Arany 10-ben

Soha többet nem megyek könnyűzenei koncertre.

Olyan a hangosítás, hogy számomra élvezhetetlen a zene, ugyanakkor  a szöveg is érthetetlen, mert a hangszerek az énekhangot is elnyomják, pedig rendesen ki van eresztve. Nem élveztem, sőt szenvedtem. Pedig lehet, hogy CD-n, otthon, halkan egész elviselhető lenne.

Vámos Miklós: Jánoska és a farkas - könyvbemutató a New York kávéházban

Vámos Miklós művei életmű-kiadásban jelennek meg az Athenaeum Kiadónál. Nem tudtam, hogy a fenti mű a 2007-ben Utazások Erotikában című regény (nagyon kissé) felújított, új címmel megjelentetett változata. Összevetettem a kettőt, olvasói szemmel tényleg lényegtelen a változtatás. 

Több mint egy órát mesélt a könyvről, önmagáról, meg a vele megesett különféle történetekről. Szórakoztató volt, s kissé bennfentesebbé is tette a hallgatóságot. Megtudtuk, hogy az Erotika eredetileg Eroica lett volna, de igaza volt a kiadónak, mert a regénynek sokkal több köze van az erotikához, mint Beethovenhez: meglehetős részletességgel meséli el a főhős szexuális életét. (Az alcím a Ki a franc az a Goethe?, ennek a történetét is elmesélte az író. Németországban, 14-15 éves cseregyerekként kérdezte ezt a Goethe-házban.) 

A mostani címben Jánoska a háromgyerekes főhős neve, a farkas pedig Wolfgang (Goethe) megfelelője, mivel a bénácska főszereplő, a csetlő-botló Dr. Mester János - mivel nem ért máshoz - , másod- harmadrangú Goethe-kutató. Három házasságának és nem éppen ívelő karrierjének, valamint egyéb szerelmi kalandjainak története ismerszik meg a műből. Ahhoz képest, hogy nincs valami nagyra magával, és tényleg határozottan béna, meglehetősen sok, váratlan és heves kalandja van, és három nem akármilyen felesége. A német Jolandával való szenvedélyes kaland egész életében végigkíséri, míg a feleségek közül az utolsó, Alexa a legvadabb és legszabadabb erkölcsű. Ám ez a házasság is veszendőben van, mint a főhős egész - meglehetősen hiábavaló - élete.

Gogol: Háztűznéző - Katona

Jordán Adél a menyasszony, a fő vőlegényjelölt Fekete Ernő, a másik kettő Bezerédi Zoltán, Vajdai Vilmos és Keresztes Tamás. 

A darab teljesen időszerűtlen, de azért jól adják, és van komikuma is. Házasságszerző útján menne férjhez egy harminc éves lány, így szerezne feleséget a három kissé vagy nagyon is túlkoros, mindenképpen idétlen férfi. A fő vőlegényjelölt, Padkaljoszin viszonylag magas beosztású hivatalnok, igazi oblomovi figura: semmit sem csinál, gyámoltalan és gyáva, szemernyi férfiasság sincs benne, retteg mindenféle döntéstől, a házasságtól és az összes létező tevékenységtől, és el van telve a rangjával, holott valójában egy rossz körülmények között élő jelentéktelen kishivatalnok. Azt nem lehet jól érteni, hogy a barátja, Kacskarjov (Rajkai Zoltán) miért vállalja mellette a kényszerítő házasságszerző szerepet, talán azért, hogy nősüljön meg, így neki se legyen jobb. 

Keresztes Tamás, mint Zsivakin, nyugalmazott tengerésztiszt ismét nagyon karakteres, különösen komikus az arc- és testjátéka.   

Agafja Tyihonovna, a menyasszonyjelölt se különb a kérőknél: határozatlan, idétlen, szeleburdi, felszínes, és ráadásul mindenképp szeretne férjhez menni. Tipeg-topog, légies és trampli, mindenképp tanácstalan.

Gyakorlatilag nem történik semmi, de az egy kicsit mulatságos. Ennél többet várnék a rendező Ascher Tamástól.

Gogol: Egy őrült naplója - Jurányi Inkubátorház

Orlai - Katona - Füge produkció, Keresztes Tamás a Gogol-elbeszélésből készült monodráma főszereplője. Jól, sőt zseniálisan adja, de mégsem tetszett, mert nagyon megterhelő: zajos, sokszor ijesztő, füstös, szóval nem közönségbarát. :). A díszletet is ő tervezte, zseniális. Egy háromoldalú kocka (értsd: a többi oldal nyitott), amely minden irányban forgatható, és a szobabelső Van Gogh szobabelsőire hajaz, perspektívája torzított.

Egy legatyásodott, magányos kishivatalnok szimpla lököttségétől a totális becsavarodásáig tartó folyamatot kísérjük végig, ekkor már spanyol királynak képzeli magát. Belső monológja vetül ki (eredetileg összefüggéstelen napló), de lehetne akár kényszerbeszélő is. Keresztes a zenét az előadás folyamán generálja egy loop segítségével (ilyet Szirtes Edina Mókus koncertjén láttam-hallottam). 

 

Celeste - 2018

A Celeste elbűvölő trópusi környezetben, az ausztráliai Queenslandben játszódó szerelmi történet. A főhős híres operaénekes díva, aki régóta nem szerepel, mert gyógyszereket szed, függő, és egy ideig a hangja sem működött. Valójában a férje kedvéért hagyta abba az éneklést, hogy ebben a trópusi paradicsomban élhessenek. A férj 10 éve meghalt, és Celeste megpróbál barátnője és impresszáriója segítségével visszatérni a zenei életbe, éppen egy bemutatkozó koncertre készülnek, amit ebben a csodavilágban tartanak, és amelyre özönlik az elegáns világ.

Kiskamasz mostohafiával annak idején ambivalens volt a viszonya, vonzódtak egymáshoz, és most, elkeseredettségében és depressziójában levélben meghívja, azt szeretné, hogy éljen a családi birtokon. Kiderül, hogy a nőnek agydaganata van, és azt szeretné, hogy mostohafia, Jack segítsen neki meghalni, és azt kéri, hogy a ház közelében található lagúnába temesse. Változatos, szomorú sztori, de jó volt nézni. 

HBO GO

A tolmács - 2018

Kanadai film, Kubában játszódik. Dokumentumszerűen mutatja be, hogy hogyan próbálták gyógyítani a csernobili katasztrófában megbetegedett gyerekeket Kubában, ahová egyébként 25 000 áldozatot vittek gyógyítani.

Az egyetemen megszüntetik az orosz nyelv oktatását, mert a tanárokat tolmácsolni küldik a kórházakba. Malin, a házas, egy gyermekes főszereplő a gyerekek mellé kerül, és annyira beszippantja ez a világ, annyira azonosul a gyerekek szenvedésével, hogy minden más lepereg róla, elhanyagolja a családját is. Rámegy a házassága, de valójában mégsem sokat tehet. Kicsit megkönnyíti a gyerekek szenvedését azzal, hogy mesével, játékokkal kis időre elvonja a figyelmüket. Nagyon hiteles.

Nagy Katalin - angol minisorozat 2019.

A kiváló Helen Mirren alakítja Katalin cárnőt, aki nagyhatalommá tette Oroszországot, kérlelhetetlen, határozott, erőskezű uralkodó volt, és a férfiak, vagy még inkább a szex bolondja. Patyomkin herceggel/tábornokkal folytatott viszonya is nyílt titok, a férfi előmenetele is ennek köszönhető, de meg is tud felelni a feladatainak.

Katalin szabadossága és szabadelvűsége érdekes kontrasztot alkot a feudális Oroszország mindennapi viszonyaival, de az udvari etikettel is.

Helen Mirrenen kívül nem nagyon érdekes.

Rembrandt és tanítványai. Rajzok és rézkarcok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

Meglepően gazdag kollekció, nagyon jók a párhuzamok: azok a rézkarcok, amelyeket különböző szerzők készítettek ugyanarról a témáról. Meg az is, ahogyan a tanítványok követték a mester stílusát. Azok a legszebbek, amelyeket nem dolgoztak ki alaposan, millió vonallal, hanem a néhány vázlatos vonallal metszett nyomatot diófapáccal árnyalták.

Lótolvajok - 2019

Norvég - svéd dráma, a skandináv filmhét alkalmából láttuk. Hans Peter Molland rendezte.

Egy férfi élettörténetének két rövid szakasza: egy 15 éves kori nyár, és nyugdíjas korának néhány hete. A köztes időszakról csak annyit tudunk meg, hogy 43 évig élt a feleségével, és van (valószínűleg egy) lánya. 

Kamaszkorában Norvégia egy vidéki házikójában nyaralt az apjával a húga és az anyja nélkül. Az apa csupa apa, csupa férfi: erős, határozott. A fiú számára ez a felnőtté válás nyara: rájön, hogy az élet bonyolult, megismerkedik a halállal, a szerelemmel, és azzal, hogy a legbiztosabb fogódzók is elveszíthetők egy pillanat alatt. 

Hogy mi is történt tulajdonképpen azon a régi nyáron, az részben az emlékeiből, részben életének egy régi szereplőjével való beszélgetésekből tárul fel számára, amikor felesége halála után nyugdíjasan kivonul addigi életéből és odaköltözik a gyermekkori nyarak színhelyére. 

Nagyon érzékeny, pszichologizáló, kiváló képi megoldásokkal élő alkotás. Nagyon tetszett. 

Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora - Szépművészeti Múzeum

Továbbra sem tetszenek Rubens képei a rengeteg rózsaszín hús, a zsúfolt élvetegség, az érdektelen témák. Mindketten fantasztikusan értettek az anyagszerűséghez, a képek mégsem tetszetősek. Rubens kislányának portréja tetszett leginkább.

Kamara-kör/2. Stark János és Ránki Fülöp kamaraestje a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében

Két rendkívül szimpatikus fiatal koncertezett, Ránki Fülöp zongorán, Stark János Mátyás hegedűn játszott. A műsor is kellemes volt: Schubert: G-moll szonatina, egy Ravel-szonáta, az általam eddig ismeretlen Olivier Messiaen két darabja és Liszt két elégiája alkotta a műsort.

Olivier Messiaen (1908-1992)) francia zeneszerző, orgonista és ornitológus. Zenei nyelve félreismerhetetlenül egyedi, műveit mély áhítat, erő és tisztaság hatja át.

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

Szülinapomra kaptam Zsinditől, hát nem éppen gyereknek való.... vagy ki tudja. Nem tudom, hogyan választotta. A gyerekek molesztálásának családregénye, sok valós egyéni történetből összeszőtt háromgenerációs felnőtt mese. Egy állami gondozott testvérpár, Károly és Csöpi a rideg, szeretetlen és gonosz apácák közül négy év után nevelőszülőkhöz kerül. Károly sokat tapasztalt a nevelőotthonban: a nagyobb fiúk rendszeresen molesztálták, majd a legnagyobb saját használatra állította és a többiektől megvédte, az apácák pedig tudták mi folyik, de nem avatkoztak be. Károly a védelem miatt szinte beleszeretett a nagyfiúba, de azt egész biztosan megtanulta, hogy nem szabad ellenkezni.

A nevelőszülők is a diósgyőri gyártelepen laktak, mint ők, mielőtt a szüleik halála miatt állami gondozásba kerültek. Klára először ugyanolyan rideg volt, mint az apácák, de az akkor már 12 éves Károly tudta, hogy mindent meg kell tennie azért, hogy elfogadja őket, hogy jobb sorsuk legyen. Ezért szorgalmasan dolgozott, ahogy utasították. János, a nevelőapa mintha ott se lett volna, nem vett tudomást róluk. Klára később fürdetgette, szeretgette, majd szeretőjévé alázta Károlyt, aki hálás volt azért, mert szüksége van rá valakinek. És szinte szerelmes is lett az asszonyba.  Ez a rettenetes gyerekkor zavarta-e meg nemi identitását, nem tudni, de amikor megnősült, és egy hideg, szenvedélytelen, tunya, lusta és iszákos nőt vett el. Első gyereküket, Erzsit olyannyira imádta, fürdetgette, csókolgatta, hogy hamarosan..... Amikor lehetett, Erzsi azonnal elköltözött otthonról.

Dóra, a másik lány nem volt olyan szép, férjhez ment, de a férjével rideg, szeretetlen és szótlan kapcsolatban élt. A kocsmázó gyári munkás szerette a kislányt, mindenhová magával vitte, szeretgette, ölelgette, szerepeltette, mígnem az anya figyelmeztette a lányt: "Apád előtt ne vetkőzz.".Eszter ettől összezavarodik, és már csak a nagyapjában, Károlyban, Tatusban bízik, akivel kölcsönösen imádják egymást, és szép lassan, de nem ártatlan fokozatokon keresztül.....

Amikor Zsófi férjhez megy Péterhez, sokáig próbálkoznak, de nem lesz gyerekük, ezért két hét próbaidőre - Péter sürgetésére - magukhoz vesznek egy állami gondozott testvérpárt. Eszter azonban nem bír megbirkózni a helyzettel, saját sorsát vetíti az új helyzetre, és magától fél elsősorban....

Rettenet. Az írásmód egyszerű, sallangmentes, de semmi extra. Nem irodalmi mű, hanem irodalmiasított dokumentum a gyermekbántalmazásról.

Mika Waltari: Szinuhe (1945)

Bár jó régen jelent meg ez a finn regény, nálunk 2018-ban adták ki utoljára, ezt a kiadást olvastam. Egyiptomban játszódik, a fáraók, nevezetesen Amenhotep és Tutenhamon korában. Főhősének története azzal kezdődik, hogy egy egyszerű család befogadja a nádcsónakban vízre tett csecsemőt. Felnevelik, taníttatják, királyi orvos, királyi koponyalékelő lesz belőle. Egész életét végigkísérjük szegények és gazdagok között. Megelevenedik az ókori Egyiptom története. 

Alapjában jólelkű, okos, magányos, becsületes ember. Egy Nefernefer nevű rossz nő azonban annyira megbabonázza, hogy mindenét, nevelőszülei házát és sírhelyét, valamint Kaptah nevű hű rabszolgáját is neki adja, de hiába. Szinuhe szégyenében világgá megy, sok országot bejár, és bár jó orvos, sokat tanul más országok orvosaitól is. Rabszolgája végig kitart mellette, akár együtt vannak, akár nem. Nyiltan meglopja, de a rábízott (!!!) vagyont mindig jól kamatoztatja nem csak a maga, de Szinuhe javára is.

Nefernefer után még két szerelmet él meg. Minea krétai bikatáncos, szíriai fogságban a szír király háremében. Szinuhe megszökteti és segít neki hazajutni. A lány már-már feladná szüzességi fogadalmát, de igen egzotikus körülmények között meghal: feláldozzák a bikaistennek. Utolsó, hosszú évekig kitartó szerelme Merit, a Krokodilfarok kocsma pincérnője, tulajdonosa, de őt is el kell veszíteni, és csak halála után tudja meg, hogy Merit "nevelt kisfia" valójában kettejük közös gyereke volt (őt is megölték).

Nagyon hosszú, nagyon cselekményes regény, a Wikipédián van egy viszonylag jó és nem túl hosszú összegfoglaló.

Film is készült belőle, online nézhető.

Régen és most - Musica Nostra

A Szabó Ervin Könyvtár gyönyörű fogadótermében zajlott Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző műsorvezetésével. Az együttes kb. 20-25 tagú női kar, tagja fekete ruhában, egységes, nagy piros nyakékkel jelentek meg, ez is megalapozta a hangulatot. Évszázadokat, sőt több mint egy évezredet ölelt fel a program: a gregorián énekektől jutottunk el mai költők megzenésített verseihez, pl. Karafiáth Orsolyáig. Nagyon izgalmas élmény volt. Madarász Iván felhívta a figyelmet egy Beremémnyi Géza versre, amelyet Cseh Tamás énekelt, de nem szerepelt a koncerten: Kéne egy dal. Nagyon megfogott.

Bartis Attila: A vége

Az a jó, hogy van igazi mese, érdekes történet, de nincs mesterséges művészkedés, agyonbonyolítás. Szükséges persze némi szellemi erőfeszítés az indítékok feltárásához, a kapcsolatok megértéséhez, de ez nem megugorhatatlan. Lényegében két és fél fő szál fut a regényben a főhős egyéni sorsán túl, a két "egész" az apa és fia különös viszonya, valamint a főhős és szerelme, Éva közös története. A fél a barátság, Kornélról kicsit kevesebbet tudunk meg, de ez a 30 éves időtartamot felölelő barátság is izgalmas.

A történet háttere az hatvanas-kilencvenes évek Budapestje, a világhírű, de itthon kevésbé elismert fotóssá váló Szabad András felnövekedése, útkeresése és emberi kapcsolatai. Apja tányéraknának látszó tányérokat helyezett a szovjet tankok elé, ezért börtönben ült, anyja a szabadulásig bírta lelkierővel, aztán gyorsan meghalt, ketten költöztek fel Pestre valahonnan. Egy kétszobás lakásban élnek úgy, hogy nem járnak be egymáshoz, és nem is igen beszélnek egymással, az apa különösen toleráns és megértő fia szerető gyűlöletével szemben. 

Éva, a feleség-szerető különös figura, kissé extrém, nagyon zárkózott, érzelmeiről és külön útjairól, családjáról semmit nem árul el Andrásnak, amit megtudunk ezekről, azt a barátnő, Nóra meséli Andrásnak. 

A regény első harmada sokkal érdekesebb, lehet, hogy csak megszokja az ember a Bartis-féle mesevezetést és elbeszélői hangot, de aztán laposodik kicsit. Érdemes elolvasni, több művet is próbálok majd elérni, ez volt az első, amit olvastam a szerzőtől. Kritika a Revizor portálon

A Salgótarjáni úti zsidó temető

Vezetett sétán vettünk részt a vadregényes, ezért kissé misztikus sírkertben. Rengeteget dolgoztak már rajta, a temető nagy része még most is teli van bozóttal, repkénnyel, borostyánnal, sok a kidőlt-bedőlt síremlék, de folyamatosan dolgoznak. Lajta Béla síremlékei - mármint amiket ő tervezett - különösen érdekesek. Sok a megfejtetlen talány és a feltárt érdekes történet is, érdemes elmenni, és az őszi hangulatba éppen beleillik. Képek

A mauzóleumok és a Fiumei úti sírkert

Nagyon alapos, érdekes, élvezetes vezetés volt, kb. 2 óra alatt bejártuk a nagy történelmi személyiségek mauzóleumait, kriptáit. A vezetés ezekről a személyekről, halálukról, temetésükről, újratemetésükről és a mauzóleum építésének történetéről szólt nagy tudású, lendületes vezetéssel, jó stílusban.

Nőies szecesszió - Workshop, FUGA

Nem is tudom, mit írjak erről. Az volt  a téma, hogy van-e nőies meg férfias stílus, mik a szecessziós stílusjegyek és azok valóban nőies vonások-e. A válasz azért előre sejthető volt, már a címben is megadva. Kellemes 2 óra, semmi reveláció.

Malamud: A segéd

Megint egy újraolvasás, nagy élmény. Egy zsidó kiskereskedő (fűszeres) család küszködik a megélhetésért, gazdasági válság van, bevétel alig, az antiszemitizmus terjeng. Helen, a lányuk nem tanulhat tovább, dolgoznia kell. Akadt egy jómódú udvarlója, de már nem is találkoznak, sehol semmi remény. Az asszony zsémbes, elkeseredett, Morris, a férj tehetetlen, elég mulya, de jó ember. 

Közéjük csöppen be a regény főhőse, az olasz származású, hajléktalan csavargó, Frank Alpine. Bűnt követ el Morris ellen, és ezt akarja jóvátenni, de egyre szövevényesebben gubancolódik bele saját megjavulási szándékába és a család életébe. Szép álmai vannak az erkölcsös életről és a boldogságról, de nem nagyon képes követni az elhatározásait.  Mind a négy főbb szereplőről árnyalt, szerethető képet kapunk. Mindenki szeretne a maga módján boldog lenni, de ez senkinek sem sikerül.

Nagyon szerethető regény.

Sylvia Plath: Az üvegbúra / The Bell Jar

Kötete megjelenése után pár héttel, 1963-ban, 31 évesen lett öngyilkos Sylvia Plath. Erős önéletrajzi vonatkozásai vannak: egy okos, írónak készülő, kezdetben nagyon sikeres, fiatal amerikai lány összeomlásának és gyógykezelésének története. 

Valamilyen ösztöndíjjal 11 másik lánnyal együtt egy hónapot tölthet nyáron New Yorkban, ahol egy szerkesztőségben dolgozhat, és tapasztalatokat, ismeretségeket szerezhet. Ott kezdi érezni, hogy más mint a többiek, nem tud belefeledkezni kivételes helyzetbe, nem oldódik fel sem a kényeztető szórakozási lehetőségekben, sem a szerkesztőségben. Eddigi szorgalmas, tudatos, sikeres tanulása mintha nem is belső késztetésre, hanem valamilyen automatizmus következtében történt volna, és most célt veszít.

Folyamatosan elemzi, figyeli magát és másokat, önmaga tárja fel az olvasó előtt állapotának folyamatos romlását. Az egy hónap leteltével, amikor hazamegy, már nincs kedve semmihez, és egyre többet foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata is, teljes depresszióba esik, majd sokk-kezelést kap és végül ideggyógyintézetbe kerül. A cselekmény az onnan való kijutásig tart, ő maga azonban nem hisz a gyógyulásában.

Folyamatosan, fejezetenként olvastam előbb angolul, aztán magyarul. Persze mindkét nyelven már legalább másodszorra. A regényből készült, meglehetősen eszköztelen színdarab is nagyon jó volt.

Elégia - 2008.

Amerikai filmdráma.
David Kepesh (Sir Ben Kingsley) és Consuela (Penélope Cruz) szenvedélyes szerelmének története. Egy idős, végre igazán szerelmes, ám féltékeny férfi, és egy odaadó, de büszke lány kapcsolatáról szól.Nagyon szépen alakul át a macsó férfi először rettegő szerelmessé, majd törődő társsá.
Online nézhető.

A szerető - 1992.

Kicsit pornografikus, de szép történet: egy 15 éves francia lány és egy 32 éves kínai férfi szerelmi vagy szexuális kapcsolata a gyarmatokon. A lánynak nincsenek erkölcsi gátlásai, vágyik a szexre, érdekesnek találja, hogy sok férfival legyen kapcsolata. Viszonylag szegény családját is tudja támogatni, amikor ebbe a kétes kapcsolatba belép. Azt mondja, csak a pénzért, de valójában szerelemből. Online nézhető.

Női fény - 1979.

Francia - olasz - német filmdráma. Véletlenül találkozik egy férfi és egy nő, mindketten nehéz élethelyzetben. Úgy tudjuk, hogy a nő elvesztette a férjét és a lányát egy autóbalesetben, a férfit pedig elküldte a felsége, és messzire készül, mégsem tud el utazni. Első pillantásra megragadja őket valami a másikban, és megpróbálnak megkapaszkodni, vigaszt találni egymásban, de aztán kiderül, hogy egyik sztori sem úgy kerek, ahogyan elmondták.

Nagyon kedves, lírai és groteszk is a történet Yves Montand és Romy Schneider főszereplésével. Online nézhető

 

MNG - A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig + magyar művészet 1945 után

Ahogy öregszem, úgy csökken a toleranciám. Persze a lázadás, meg a polgári ízlés arculcsapása, a fényképezés és a filmezés születése a képzőművészek útkereséshez vezetett: a valóság ezekkel már jobban visszaadható, mint a művészet eszközeivel, jöjjön akkor a szürreális: a tudatalatti, az automatizmus, az álom, a delírium... és sokszor a nihil.

Nagyon nagy kiállítás, rengeteg alkotóval, sok képpel, sok szöveggel. 

A nevek, akiket ismertem: Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miro (szó sem esik arról, hogy szobrász is volt), René Magritte, Pablo Picasso, Alberto Giacometti, Jean (Hans) Arp, André Kertész, Giorgio Chirico (elődnek tekintették, majd leírták), André Breton

És akiket nem: Yves Tanguy, Francis Picabia, Man Ray, Brassai, Jacques-André Boiffard, Eli Lotard, Jean Painlevé, Georges Bataille 

A filmrészletek és a képek jelentős része is inkább útkeresésnek tekinthető, mint műalkotásnak, érjenek ma bármennyit is. Egy nagy meglepetéssel szolgált nekem a kiállítás: a szürrealista mozgalom volt a leghosszabb izmus, valamikor a hatvanas években ért véget.

Módszeresen végiglátogattuk a Galéria állandó kiállításait, mostanra csak a 45 utáni magyar művészet maradt, hát az sem derített fel bennünket. Akár össze is lehetett volna mosni a kettőt.

Sült zöld paradicsom - 1991.

Amerikai filmdráma, nagyon kedves és érdekes történet. Jon Avnet rendezte. Két síkon játszódik. A film jelenidejének szereplői egy elhízott és kissé begyepesedett, kiüresedett középosztálybeli házaspár, valamint egy csupa élet, csupa báj 83 éves nő, aki az idősek otthonában lakik. Véletlenül találkoznak, a feleség és a néni nagyon megkedvelik egymást, a feleség a néni hatására teljesen meg is változik. A néni folytatásokban, látogatásonként elmesél egy 60-80 év előtti történetet, ez a másik sík. Mindkettőben jócskán van humor, a régi történetben bőven van dráma is.

Evelynt, a háziasszonyt Kathy Bates játssza, Ninny, a néni Jessica Tandy, fiatalkori énje, Idgie pedig Mary Stuart Masterson. Ruth, Idgie barátnője és a tragikus történet legfőbb áldozata, Ruth pedig Mary-Louise Parker.

Online nézhető.

A házban - 2012.

(Spoiler) Francia filmdráma, komédia és thriller, de szerintem inkább csak a dráma a jó besorolás. Egy 16 éves srácra a tanév kezdetén felfigyel új magyartanára, és elkezdi segíteni, mert tehetséges. A srác egyre megszállottabban írja le szó szerint, ami történik vele egy olyan házban, amelyet régóta figyel, és amelybe sikerül barátkozás útján bejáratossá válnia. Egyszerre irigyli és iróniával kezeli a "rendes középosztálybeli család" életét, szeretne közéjük tartozni, ugyanakkor kritikusan szemléli minden szokásukat.

Sűrűn követik egymást a fejezetek, a leírás olyan, mint egy valóságshow, és lassan szereplőjévé válik a tanár és a felesége is. Az ember már-már fél, hogy mivé fajul a megszállott "beilleszkedés" és leselkedés, de nem a családban, hanem a tanár életében következik be a tragédia, amit kissé meg is érdemel, mert a baljós jelek és a feleség figyelmeztetése ellenére segíti és biztatja a fiút, ő maga a tehetségsegítés megszállottjává válik. Valaha ő is írt, de nem volt elég tehetséges, és most a fiúban látja azt, ami ő szeretett volna lenni. Úgy tesz, mintha nem a valóságot olvasná, hanem nagyrészt a fantázia termékét, holott látnia kell, hogy a dolgok nagyon rossz irányba haladnak.

Nagyon jól játszanak mindketten, Germain, a tanár Fabrice Luchini, Claude Garcia, a fiú pedig Ernst Umhauer. A feleségek is nagyon jók. Francois Ozon rendezése.

Online nézhető

Jack London: A vaspata (1908)

Jack London 40 éves korában halt meg, kalandos élete maga is regénybe illő, nem véletlenül vannak tele a könyvei kalanddal. Különc szülők elhanyagolt gyereke, 15 éves korától családfenntartó, mindenféle fizikai munkát vállalt, lopott is. 19 évesen kezdett írni, 24 évesen lett híres A vadon szavával. Élvezettel olvastam néhány éve A beszélő kutya és Az éneklő kutya című regényeit. Ki tudja honnan, de ősidők óta a polcomon rejtőzött A vaspata, de eddig nem került rá sor. Így utólag azt mondom, nem volt nagy veszteség.

Disztópia, egy képzelt napló 700 évvel későbbi közzéadása magyarázó lábjegyzetekkel. Főhőse a naplóíró Avis Everhard és főként az általa megörökített jelentős - de kitalált - szocialista forradalmár, Ernest Everhard. A vaspata az uralkodó osztály kegyetlen hatalmának szimbóluma, ezzel tapossa el a munkásokat és szükség esetén a középosztályt is. A napló azt dolgozza fel, hogy az éppen felnőtt, értelmiségi családba született úrilány megismerkedik egy olvasott, rendkívül határozott és meggyőző forradalmárral, aki felnyitja a szemét arra, hogy gyakorlatilag a szegények nyomorára épül az ő jómódja is. Egymásba szeretnek, összeházasodnak, és Avis maga is jelentős aktív  forradalmárrá válik. 

A regény 20 év szocialista szervezkedését és az első felkelésig vezető küzdelmeit írja le. Ez a felkelés hatalmas vérontásba torkollik, hullahegyek maradnak utána, a "plutokrácia" minden erőt mozgósít, de a forradalmi tömeg is többszáz ezres, és hasonlóképp kegyetlen. Ők azonban töretlenül hiszik, hogy a véráldozat nem volt hiába, és majd győz a második vagy a harmadik felkelés. Az író 1916-ban meghalt, a konkrét cselekmény 1936-ig folyik, és az író lapalji jegyzetei (amelyeket muszáj olvasni, hogy megértsük, hol és mikor is vagyunk) még hozzátesznek hétszáz évet.

Bizonyára másképp látja a mai ember ezt a történetet a nagy októberi szocialista forradalom és a szocializmus térhódításának és bukásának ismeretében 

Nem ajánlom.

Szembesítés - 2001.

Német - osztrák - francia - angol - magyar filmdráma. Szabó István és Koltay Lajos filmje megrázó, felzaklató és vitára késztető filmje. A kritikák rendre azt róják fel, hogy az igazi szembesülés nem történik meg, a világhírű karmester, Furtvangler (Stellan Skarsgard), aki szótalanul kitartott a német birodalom mellett azzal, hogy folyamatosan koncertezett az állami ünnepek, rendezvények során és külföldön is, ezzel mintegy legitimizálta a fasizmust, - nem inog meg abban, hogy ártatlannak tartja magát, nem tart önvizsgálatot. Hisz abban, hogy politikai passzivitása és zsidómentő akciói ellensúlyozzák a legmagasabb vezetőkkel fenntartott jó kapcsolatát, valamint azt, hogy akarva, nem akarva a nácizmus szolgálatába állította a művészetet.

Szimpatikusabb személyiség, mint az amerikai vallató tiszt, Steve Arnold (Harvey Keitel), aki azzal a feladattal érkezett, hogy találja bűnösnek és ítéltesse el, távolítsa el a zenei életből is a karmestert. Vallató módszere ugyanolyan, mint a náciké volt: kegyetlen, embertelen, brutális, az emberség, a személyiség megalázása és megtörése a célja. Úgy beszél (ordít) a kor talán legnagyobb karmesterével, mint egy koszos kutyával. Ez számomra erősebb hatás volt, mint a bűnös-bűntelen dilemma. Rendkívül ellenszenvesnek találtam, és így a nézőpontjával sem tudtam azonosulni. Nyilván van erkölcsi felelőssége annak, aki bármilyen mértékben kollaborál, de ez a bánámód nem igazolható.

Sokan utalnak a Mephistora, mint Szabó István lelkiiseretvizsgáló filmjeinek kiemelkedő darabjára, és azt állítják, hogy ez a film nem jut el olyan mélységekig. Valóban nagyobb film a Mephisto, de ez is nagyszerű, és nem lehet gondolkodás nélkül leállítani: tovább él az emberben. Nyilván önvizsgálat is ez Szabó István részéről, hiszen ő is kollaborált, besúgó volt, és talán ezért is menti fel kissé az egyébként a valóságban is felmentett Furtwanglert. Online nézhető a Videán.

Árvácska - Dollár Papa Gyermekei Társulat - Ördögkatlan

A Móricz-regény adaptációja nagyon igénybe veszi az embert, nem lehet távolságtartással nézni több okból sem. Simkó Katalin a női főszereplő, ő az Állami Árvácska. MA Móriczot játszó Kulkának beszéli el élettörténetét, amelynek legmegrázóbb jelenetei meg is elevenednek. Kiszolgáltatottságát súlyosan érzékelteti, hogy szinte az egész darabot meztelenül és koszosan játssza el, és többször érintkezésbe kerül a többi szereplővel. 

Móricz-Kulka egy szót sem szól, csak hallgatja a történetet, de így is folyton jelen van a személyiségével, egy-egy mosolyával, mozdulatával.

"Kedvesanyái" és "kedvesapái", mint azt a regényből és a filmből is jól tudjuk, a legkevésbé sem kedvesek, saját rettenetes sorsukat, kiszolgáltatottságukat torolják meg a náluk is szerencsétlenebb kislányon. És ezt naturálisan meg is jelenítik. A két kedvesanyánál csak a kedvesapa alpáribb, az ember legszívesebben ott, helyben megtorolná rajta a disznószerű brutalitást, annyira hiteles. 

Nem egy felszabadító élmény, de nagyon jó előadás. És tudni, hogy ez ma sincs másképp.

Helikoni éjszakák - Keszthely

Augusztus első szerdáján vettünk részt a programon. Érdekes koncerttel kezdődött, a kastély egyik dolgozójának felvilágosítása alapján egy szegedi kvartettet vártunk, a műsort nem lehetett előre tudni. Végül két fagottos jelent meg, s mint mondták, egyébként tercettjük van. :) Ők a 26 éves Szegedi Fagott Trió. Tagjai: Vizsolyi Lívia, Belházy Gyula és Hotzi Zoltán. Lívia vitte a szót igen vidáman, de rendkívül szétszórtan. A műsor is elég hevenyészett volt, szinte csupa kis szerző ismeretlen műve, rettenetes melegben, kemény székeken, levegőtlenül. Ennek ellenére biztosan remek volt, de működni kezdett nálam a Maslow-piramis: egyéb szükségleteim elvonták a figyelmemet.

Ezután jött a jelmezes kastélytúra, ez is egy órát tartott: szép a kastély, és igazán tartalmas volt a vezetés is, sokat megtudhattunk a Festeticsekről, felmérhetetlen gazdagságukról és igényes életmódjukról. Legjobban az tetszett, hogy a fiúknak jogi diplomát kellett szerezniük, és öt nyelven kellett megtanulniuk. Mire kijutottunk, szabadulásnak éreztem.

A kastély gyönyörű kertjében vártuk a 10:30-as fényjátékot. A fényfestés nem csak színekkel operált, hanem a perspektívával is: valahogyan meg is mozdultak a falak, ez nagyon érdekes volt.

Időszaki kiállítások a Balatoni Múzeumban, Keszthelyen

1) Pelso 2019 - XII. Országos Kerámia és Gobelin Biennálé

Keszthelyen láttuk a zárás napján. Nagyon szép anyag jött össze. Nem tudom, miért nem kisplasztika és textil a címe, jobban fedné a kiállított valóságot. A Pelso a Balaton latin neve, ezt sem tudtam.

2) "Mindig nyíló virágok" - a Zsolnay-lányok néprajzi gyűjteménye

Főleg főkötőkből, hímzésekből áll a gyűjtemény.

3) Rejtélyes gyűjtemény - Egy zsidó család megmentett öröksége

Hihetetlen mennyiségű régi nemzetközi és magyar pénzérme, ékszerek, emléktárgyak kerültek elő Keszthelyen, talajmunkák során. A megtaláló azzal a kikötéssel adta át a múzeumnak, hogy legyen közkincs, mutassák be, láthassa mindenki.

4)  "A fajok fennmaradásáért, a fenntartható fejlődésért: NE VEDD, VÉDD! - A NAV a veszélyeztetett állatok és növények védelmében" című vándorkiállításának rendezése nagyon szerény, mondhatni primitív. Egyébként érdekes, mi mindent csempésznek ide-oda az emberek. 

Iván gyermekkora - 1962.

Ikonikus Tarkovszkij-film, persze újranézve. Egy nagyon helyes, 12 év körüli fiú árván marad a 2. világháború során, és valahogyan beáll felderítőnek. A film azt mutatja be, milyen kontrasztban áll új élete, a sötét, fenyegető, halálos kaland a napfényes, gondtalan gyerekkorral. Nagyon jól is játszik a kis főszereplő. Online nézhető a Videán.

Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai

Hosszú ideig érlelt kalandregény, egyes szám első személyben mondja el egy börtönviselt szélhámos élete folyását, de a mű befejezetlen, tulajdonképp igazi, büntetendő szélhámosságot alig érint, nem tudjuk, miért ült börtönben.

A lényeg az, hogy egy kissé bohém, könnyelmű család fiaként Félix - szép, finom külsejének köszönhetően, az ösztönös jómodor, simulékonyság és a lelki finomság segítségével megvalósítja kiemelkedési vágyát: liftes fiúból "arisztokrata" lesz, és ezt mindenki el is hiszi neki.

Amikor a cselekmény már érdekesebbé válik (a szállodába kerüléssel), akkor a túlságosan részletező stílus is elviselhetőbb. A jellemrajz aprólékos, a főszereplő mellett igazi arcot kap a keresztapa, valamint Venosta márki és Zouzou, meg az anyja, a hideg ír nő.

Három óriásplakát Ebbing határában - 2017

Az HBO GO-n láttam ezt a különleges, két oszkáros brit-amerikai filmet. Martin McDonagh rendezte, akiről eddig semmit sem tudtam. Kiderült, hogy ír származású, Londonban él, ahol sikeres színpadi szerző. Ez a második nagyfilmje rendezőként. Vonzódik az erőszak lírai ábrázolásához, erőszakellenes anarchistának mondja magát, amúgy nagyon jóképű.

A főszereplőt sem ismertem, pedig színpadon és filmben is sikeres, erre a szerepre Oscar-díjat kapott, Frances McDormandnak hívják, a filmben Mildred Heyes, egy 15 éves meggyilkolt, megerőszakolt lány anyja, aki megpróbálja felturbózni a tettes elleni nyomozást, és eközben nem nagyon van tekintettel senkire, a tisztességes rendőrfőnökre sem, aki pedig rákos. Dixon, az egyik agresszív rasszista , vélhetőleg homoszexuális zsaru (oscaros mellékszereplő) nagyon összetett és hiteles figura, ugyanakkor a humor egyik forrása is az ő esetlen butasága.

A film kulcsmondata a gyűszűnyi agyú Pamelától származik, aki valami könyvjelzőn olvasta: "Az erőszak erőszakot szül." Van benne a filmben éppen elegendő.

Az állampolgár - 2017.

Magyar film, Vranik Roland rendezte. Nagyon megrendítő, kedves, olykor mosolyra késztető, nagyon emberi. Az afrikai menekült férfi Budapesten dolgozik egy áruházban, pontos, rendes, meg is becsülik, de persze a megaláztatásokat sem kerülheti el. Már jól tud magyarul, többször nekimegy az állampolgársági vizsgának, itt akar maradni, nem menne tovább nyugatra.

Erősen megbonyolítja az életet egy másik, illegális menekült lány beköltözése, akinek az istápolását, védelmezését minden mást felülíró erkölcsi kötelességének tekinti. Ebben a menekültes, migránsozós őrületben is tanulságos a film.

Olvastam régebben, hogy valójában villamosvezetőként dolgozik  a főszereplő Wilson, s amikor a film a mozikba került, sokan felismerték. Ő is, meg a két női főszereplő is nagyon szimpatikus, az egész film nézni való.

Anatol France: Bonnard Szilveszter vétke

37 éves korában, 1887-ben írta ezt az első, igazán híres regényt. Alapos filológiai műveltségének kárvallottja a mű. Főhőse semmivel sem foglalkozik a régi szövegek olvasásán és elemzésén kívül, és az erről szóló szövegmennyiség tükrözi a tevékenység életében betöltött szerepét.

Egy régi, pillanatnyi találkozáshoz kapcsolódó, beteljesületlen szerelem - mint Dante és Beatrice - egész életére elegendő szerelmi élmény, s amikor véletlenül találkozik néhai szerelme elárvult, elszegényedett unokájával, őt pártfogásába veszi. Az a vétke, hogy megszünteti az intézetből, ahol nem jó neki, és gondjaiba veszi nagyapa-gyámi funkcióval. Akár el is ítélhetnék kiskorú elrablásáért. De nem teszik.

Az öregúr mindezek ellenére szimpatikus. A regény érdektelen.

A szolgálólány meséje - HBO 2017-

Angol-német sorozat, Elizabeth Moss főszereplésével. Már a harmadik évad megy, másodszor készült film Margaret Atwood regényéből, igaz, csak az első évad alapja a regény. A disztópikus történet a közeljövőben játszódik, maikor is mindenféle környezeti hatás eredményeként a nők többsége elvesztette fogantatási képességét, Amerika-szerte nem születnek utódok. Ezért az egyik új államalakulat, a vallási diktatúrát működtető Gileád összefogdossa a fiatal anyákat, akiket szolgálóként szigorú rabságban tartanak az állam vezetőihez beosztva, és havi rendszerességgel "szertartáson" kell részt venniük, amikor is a férj a feleség szeme láttára, teljesen tárgyszerűen megpróbálja megtermékenyíteni a szolgálót. Ha sikerül, szülés után más családhoz helyezik őket, a gyerek pedig a gazdáié marad.

A személyes kiszolgáltatottság az egyik, a totális félelmet gerjesztő gyilkos diktatúra általános működése a másik döbbenetes szál. Az első évad sokkal jobb, mint a második és a harmadik, már egyre több a nehezen hihető részlet.

Az összes szereplő játéka hibátlan, és a tökéletes díszlet is elképesztő.

Csernobil - HBO sorozat, 2019

A rettenetes tragédia oka a tudatlanságon, felkészületlenségen kívül a karrierizmus, valamint és főképp a kommunista párt. Nagyon realisztikusan van feldolgozva a történet, a rengeteg szenvedés, az emberfeletti erőfeszítés és a vezetők szörnyű, ideológiai alapú hozzáállása. Nagyon jók a színészek is.

Miguel de Cervantes: Don Quijote

Hát elolvastam újra, 40 év után. Először kötelező egyetemi olvasmányként, most szabad akaratomból. Annak idején egyáltalán nem élveztem, azt hiszem, régebbi fordításban olvashattam, most azonban - különösen az első kötet - frissnek és szórakoztatónak hatott annak ellenére, hogy az egész van vagy 1300 oldal. Győri Vilmos fordította, vélhetően 1962-ben.

Nem azok a kalandok az érdekesek, amelyekbe Don Quiote keveredik, hanem azok a történetek, amelyekkel e kalandok során megismerkedik. Mindegyik egy-egy kis novella, legtöbbször szerelmi történet. Don Quiote kalandjai sokszor nagyon kegyetlenek, emlékeztetnek a Vitéz János bábjátékra, általában nevetni kellene azon, hogy eltángálják, összetörik, pórul jár, bolondnak nézik... 

A szereplők közül sem a főhős a legérdekesebb, elvakultsága, hóbortossága, megszállottsága túlmegy a hihetőség határain. Sancho Panza sokkal színesebb, ő hisz is, nem is a varázslatokban, csodákban, okosnak és bolondnak tartja a gazdáját. Szeret enni-inni, kényelmesen élni, fontos számára a pénz, a birtoklás, mégis önfeláldozóan követi a lovagot a viszontagságok során. A szenvedést sokszor furfanggal kerüli el, de nyíltan megmondja, hogy nem hajlandó önként alávetni magát a verésnek. Kormányzóként megmutatkozik természetes bölcsessége is.

A második kötet nem hoz sok újat, kiderül belőle, hogy az első kötet népszerű lett, és más szerzők is megpróbálnak sikert elérni azzal, hogy megírják a folytatást, és erről a szereplők is tudomást szereznek.

Grecsó Krisztián: Vera

Vera bejárta a sajtót, jó a reklámja és a kritikája, és valóban, lebilincselő olvasmány. A Jelmezbál is jó volt, de ez a regény szerencsére - bármilyen váratlan fordulatok vannak is benne, közel sem olyan bonyolult, nem kell kétszer elolvasni, hogy megértse az ember.

Vera 10-11 éves, negyedikes, látszólag normális szegedi család egyetlen gyereke. Az apja mérnök-katona, az anyja egy darabig háztartásbeli, majd felszolgálónő, a család legjobb - egyetlen - barátja Bála és Sára, a színésznő, a lányuk, Sári pedig Vera egyetlen barátnője.

Ötödikbe érkezik egy lengyel fiú, aki ki tudja hogyan, de beszél magyarul - Józef - az apja vendég-intendáns a színházi zenekarban. Vera és Józef egészen komolyan beleszeret egymásba, a regény előterében ennek a fájdalmasan szép első szerelemnek a kibontakozása áll, hátterében pedig felfeslik az a hazug világ, amelyben valójában élnek.

Nagyon szépen rajzolja meg a szerző Vera jellemének alakulását, a tökéletes, megfelelés-kényszeres kislány dacos lázadóvá válik, megijed, nem találja magát az életkorának nem megfelelő helyzetekben, de aztán elsimul szerencsére minden....

Egy nap alatt olvastam el. :)

Behálózva - 2016

Másodszor láttam, mert elfelejtettem a címe alapján. Az informatikai foglyává válik egy felső-középosztálybeli család. Épp a magánrepülő-bizniszt akarják tőzsdére vinni, amikor a friss informatikus alkalmazott - mellesleg kábszeres őrült - bekavar, az egész lakást és minden telefont és az autót is ellenőrzése alá vonja, és premier plánban figyeli, és uralja a magánéletüket.

Nagyon nehezen és véresen sikerül a rémálomból kiszabadulni. Thriller a javából. Szeretem a főszereplőt, Pierce Brosnan-t. Nem mellesleg nagyon sármos is.

Online nézhető. 

Szerelempatak - 2013.

Sós Ágnes dokumentumfilmje, amelyet legalább egy éven át forgatott egy kis, magyarlakta, elöregedett erdélyi faluban az emberek szerelmi életéről, a szexualitáshoz való viszonyukról. Amolyan kis magyar dekameron. Sokszor mulatságos, meglepően szókimondó a film, a hosszú idő alatt megnyíltak az emberek a rendezőnek és a kamerának.

Szimpatikusak az emberek, természetesek. Olyan békebeli az egész, pl. ahogyan kimennek az asszonyok piknikezni a falu melletti domboldalra... Érdemes megnézni. 70 perc.

Online nézhető.

Táj a ködben - 1988.

Nyomasztó görög filmdráma két gyerekről (kb. 12 éves lány 5 éves kisfiú), akik anyjuk dajkameséjét követve elindulnak megkeresni az apjukat, akiről úgy tudják, hogy Németországban él. Az ő kalandos, megterhelő, viszontagságos vonatozásukat és stoppolásukat mutatja be a film, azokat a leginkább negatív kalandokat, amelyeket megélnek, és amelyeket azért vállalnak, hogy megismerjék az apjukat. A nagybácsihoz is elkeverednek, és tőle tudjuk, hogy (valószínűleg) különböző, ismeretlen apák "zabigyerekei". Az anyjuk a kislány szerint nem érti meg őket. Az ő számára ez a hetekig tartó hiábavaló bolyongás a felnőtté válás keserves útja.

Online nézhető.

Film

A kolostor - 1995.

Francia-portugál filmdráma, Catherine Denevue (erős kisugárzású, szenvedélyes, késő-középkorú asszony, a Shakespeare-kutató felesége, Helen, mint Szép Heléna), John Malkovivh (a férj, Michael Padovic) és Luis Miguel Cintra, a portugáliai kolostor gondnoka, amúgy maga az ördög (szó szerint) főszereplésével, Manuel de Oliviera rendezésében. Érdekes még Padovic munkáját segítő Piedade szerepe, az ártatlanság szimbólumaként, meg a mindenes és a házvezetőnő is, akik amolyan mindentudó vajákos kártyaolvasók. Ezzel be is zárul a kör: a kolostorban nincs rajtuk kívül látható élet.

Az egész film borzongató, amolyan szecessziós-szimbolista titokzatosság lengi be. Végig jelen van a vészjósló gonosz. Baltazár megjelenése és modora is taszító, ránehezedik az ember lelkére. Különös, de nem jó film. Azt hiszem, amolyan kísérleti alkotásnak nevezhető. Nem kívánnám még egyszer látni. Amúgy teljesen mellékes, hogy a kutató azt akarja igazolni, hogy Shakespeare portugál származású volt. Nagyobb jelentősége van Goethe Faustjának, itt is a tudós és az ördög, meg Heléna-Margit keveredik megmagyarázhatatlan helyzetekbe.

Online nézhető

Ráth György-villa + A Magyar Szecesszió Háza

Először a Honvéd utcában jártunk, "A magyar szecesszió házában" (szerintem így kellene írni), ami nagyon kellemes élmény, pozitív meglepetés volt. Az épület maga egy csoda kívül-belül. Érdemes a kávézóban kezdeni vagy befejezni, a hely maga is mennyei élmény, csodás enteriőr. Óriási térben rengeteg tárgy található itt, részben olyan, mint az antik bútorboltok, kevéssé múzeumszerű. Nem nagyon vannak kiírások sem. Mindenképpen kötelező azoknak, akik affinitást éreznek a szecesszió iránt.

Néhány hete hiába kerestük az Andrássy úton a Ráth György Múzeumot, kiderült, hogy 2004-ben bezárták, és nemrég nyitották meg helyette Ráth György villáját részben azonos gyűjteménnyel a Városligeti fasorban, az ideiglenesen bezárt Iparművészeti Múzeum gazdag szecessziós gyűjteményével kiegészítve. Már a májusi, gesztenyevirágzásban tobzódó utca is nagy élmény a sok gyönyörű villával, ezek egyike az Iparművészeti Múzeum első igazgatójáé, Ráth Györgyé volt, és részben az ő személyes - nem minden esetben szecessziós -  gyűjteményét is a közönség elé tárja.

Ezt is nagyon érdemes megnézni, de nem éri utol a magyar szecesszió házát, és kávézó sincsen. :)

Dermedt szív - 1992.

(Kissé spoiler) Francia romantikus dráma, Claude Sautet rendezésében, aki 19 filmet készített 2000-ben bekövetkezett haláláig, de én ebből csak ezt az egyet láttam. Majd igyekszem.

Elolvastam egy kritikát (Snéé Péter, Magyar Szemle), de én nem érzem sekélyesnek vagy sznobnak a filmet, és azt sem bánom, hogy a vájt fülű középosztálynak szól, nem is értem, ez miért lenne baj. :) Komolyzenész körökben vagyunk, 2 együtt dolgozó hegedűkészítő és javító, kettejük tanára és mentora a házvezetőnőjével, egy fiatal hegedűművész, annak menedzsere és egy könyvtárosnő alkotja a szűk szereplőgárdát. Persze vannak még más szakemberek és zenészek is a háttérben. 

Dermedt szíve Stephane-nek van, aki kiváló szakember , de nincs érzéke az emberi kapcsolatokhoz, beszűkült a magánélete, csak üzlettárásával, kuncsaftjaikkal és volt mesterével, Lachaume-mal tartja a kapcsolatot. Társa, Maxime (André Dussollier) egyszer csak beavatja magánéletébe: elhagyja a feleségét egy fiatal hegedűművész, Camille kedvéért. 

Camille (Emmanuelle Béart) együtt él vele, de gyorsan beleszeret a szemlélődő, udvarias, kifogástalan modorú, ámde érzelemmentes férfiba, aki előbb akár el is csábítaná, de aztán rájön, hogy érzelmek nélkül ennek semmi értelme. Ezzel jól megalázza a nála sokkal vonzóbb, fiatal nőt, aki majdnem belebolondul az elutasításba. Az üzleti kapcsolat megszakad a két férfi között, eltelik 8,5 hónap, mire mindannyian összetalálkoznak. Az idő nem oldott meg semmit.... Stephane életfilozófiája meginogni látszik, de ez már nincs hatással a történtekre.

Online nézhető.

Spiró György: Kőbéka

2017-ben jelent meg a a disztópikus, a Feleségversenyre is emlékeztető, szatirikus pikareszk regény. Főhőse, Kálmánka abszolút tudatlan, nagy, mulya mackó. Rendkívül gazdag élményekben néhány pozitív és rengeteg negatív tapasztalatban van része, "röpköd" időben és térben, ezekkel logikai kötöttségek nélkül bánik a szerző. Valamikor 2018 után játszódik a cselekmény jelentős része, de a 2. világháború utáni időkben is járunk, méghozzá Lipótmezőn, de úgy, hogy közben már tudjuk, hogy 2007-ben felszámolják/ták. A befejező rész a atomkatasztrófa utáni, részben kihalt Magyarországon játszódik, ahol torzszülöttekre vadásznak.

Kálmánka fejlődésképtelen, érzelem nélküli elszenvedője mindannak, ami történik vele, nem csodálkozik semmin, soha nem tiltakozik, néha kérdez, de a válaszokat rendre nem érti. Élete során a falu bolondja majd ispánja, ellenzéki miniszterelnök-jelölt, többszörös rab.... és nem emlékszem már, hogy mi minden. A szatirikus regény nemcsak korunk - különösen az Orbán-kormány kritikája, hanem a tehetetlen ENSZ-é és korunk szinte minden jelenségéé.

Egy ideig (3/4) nagyon szórakoztató, de aztán egyszerre elege lesz az embernek a sok abszurditásból és logikai bukfencből. Ez kb. ott következik be, amikor a Lipótmezőn találja magát valami idő-és térutazó csőben zuhanva 1945-49 között valamikor, holott előtte Indiában járt. A lipótmezei leírás hosszadalmas és sok politikai vonatkozással terhelt.

Vagyis emlékeztet ugyan ez a szatirikus pikareszk a Feleségversenyre, de koránt sincs olyan jó.

A humanisták táguló horizontja - Szőnyi György Endre előadása az Irodalomtudományi Intézetben

Nagyon érdekes volt a felütés, a "horizont" értelmezése, vagyis hogy mit látott egy 15-16. századi humanista, aki különböző irányokba tekintett: visszatekintve a tisztelt, követésre méltó antik hagyományokat, fölfelé tekintve egy változó, megújuló világképet és ugyanakkor a hit újabb változatait (reformáció), maga körül az új felfedezéseket, tudományos eredményeket....

De mi is a humanizmus, hová sorolható? A középkor vége vagy az újkor eleje? Az előadás igyekezett ezt a két nézetet összebékíteni, úgy mutatott be néhány jelentős személyiséget, hogy kiemelte humanista műveltségüket és jellemző humanista tevékenységeiket (az ókori irodalom, a latin és a görög nyelv ismerete, írói és fordítói tevékenység...), de rávilágított reneszánsz vonásaikra, elsősorban arra, hogy könyvekből szerzett tudásukat a tapasztalat próbájának vetették alá és azzal egészítették ki: a gyakorlat felé is fordultak, és rengeteget utaztak. Ekkor született meg a professzionális útikönyv műfaja is. 

Így aztán nincs is éles határ a humanista és a reneszánsz ember között, ha a humanisták oldaláról nézzük. A reneszánsz ember azonban nem mindig humanista is, hiszen humanista ember nincs tudós műveltség nélkül, ami pl. Shakespeare esetében is hiányzott. A humanisták azonban gyakran nemcsak utazók, de politikusok is, mint például Filippo Buonaccorsi (Callimachus Experiens, 1437-1496), aki a lengyel király szolgálatában állva, annak tanácsadójaként Machiavelli előfutárának tekinthető, s aki a magyar humanisták körével is megismerkedett Mátyás udvarában, amikor Mátyás-ellenes küldetéssel Magyarországon járt.

Szó esett Conrad Celtisről (1459-1508), a német reneszánsz sokoldalú humanista személyiségéről, Copernicusról (1473-1543), a napközpontú világkép megteremtőjéről és elméletének terjesztőjéről, Giordano Brunoról (1548-1600., "ha Isten végtelen hatalommal rendelkezik, miért is teremtett volna véges világot), Richard Hackluy-ról (1553-1616), aki megírta a hajózások és felfedezések addigi történetét, és ösztönözte II. Erzsébet kolonizációs tevékenységét, végül pedig Budai Parmenius Istvánról (1555?-1583), aki a magyarok közül elsőként jutott el az újvilágba. Gyuri ugyan öt reneszánsz-humanista személyiséget említett a bevezetőben, valójában erről a hatról beszélt. Az előadás nem nyújtott újat nekem abban a tekintetben, hogy a humanizmust és a reneszánszot átfedő kategóriáknak mutatta be, de meggyőzően illusztrálta ezt a felfogást a kiválasztott humanista tudósok reneszánsz nyitottságának, tapasztalati tanulásának, gyakorlati érdeklődésének, politikai szerepének és utazásainak bemutatásával.

Volt egy tánc tánc - 2012

(Spoiler) Kanadai-spanyol film, vígjátékként besorolva, de szerintem inkább dráma.  Adva van egy nagyon helyes, kissé bolondos fiatal pár, öt éve házasok, gyerekük nincs. A feleség valami útikalauz-félének ír, a férj pedig szakács, és csirke-szakácskönyvön dolgozik. Azzal szórakoznak, hogy szörnyűbbnél szörnyűbb dolgokat mondanak, hogy mit tennének egymással, de közben nagy a szerelem, ez csak szórakozás.

A nő egy kicsit (?) hibbant, tele van szorongással, bizonytalansággal, a köztes állapotoktól való félelemmel, mint amilyen pl. a reptéri átszállás, ezért ilyenkor pl. rokkantnak adja ki magát, hogy áttolják a megfelelő helyre. Egy ilyen alkalommal együtt utazik egy pasival, akiről kiderül, hogy a szomszédjukban lakik. Első perctől egy hullámhosszon vannak, megvan a kémia is, így aztán hamar megcsalás és elhagyás lesz a kapcsolatból. Vagyis a pasi nem bírja kezelni a helyzetet, és elköltözik, a nő meg elmond mindent, és utána megy. Egy világítótoronyban laknak, és bár minden OK, a varázs csak véget ér, hiszen a lány visszatér az eredeti nagy mackó szakácshoz.

Mindez igen kedvesen, szellemesen, szórakoztatóan. A háttérben ott az óriási spanyolos család, főként a férj oldaláról, időnként nagy összejövetelek. 

Sarah Polley rendezte, a három főszereplő pedig:

Margot ( Michelle Williams), Mackó Lou (Seth Rogen), Daniel, a riksás új pasi (Luke Kirby)

Online nézhető.

Pintér Béla: Szívszakadtig - Szkéné

Azt hiszem, elegem van Pintér Bélából, a mocskos nyelvezetből, az alpári szituációkból, a minél morbidabb helyzetekből. Ettől is meg lehet csömörleni. Amúgy persze minden zseniális, groteszk és sokszor mulattató, de helyenként még unalmas is. Például Robika apukája, Tibor bácsi önmaga karikatúrája, lassúsága, körülményessége már nem nevetséges, hanem bosszantó. Miatta nem halad a cselekmény. (Friedenthal Zoltán, egyébként ő az egyik orvos, és a néger Karcsika is, aki szintén nagyon bosszantó)

Borbély Emőke, a szívátültetésen átesett fiatal feleség szerepében Stefanovics Angéla igen jó, máskor is tetszett. Testvére, a jogvédő civil Enyedi Éva szintén. Robika, a férj szerepe kevésbé hálás (Szabó Zoltán), az a mániája, hogy a családi élet jeleneteit videóra veszi és publikálja, feleslegesnek látszó teher a darabon. Lányos apukának lenni nem olyan rossz a darabban, ez a szerep Borbély Győzőnek jutott.

Nem kell több Pintér.