2017. július 25., kedd

Testről és lélekről - 2017

Végre-valahára megnéztem Enyedi Ildikó díjnyertes filmjét! Az első néhány percben egyáltalán nem tetszett, lassúnak, szaggatottnak és túl naturálisnak tartottam. A vágóhíd-jelenetek csupaszok, nagyon véresek, majdhogynem sokkolóak (a gyakorlatban is sokkolnak). Próbáltam magyarázatot találni arra, hogy miért éppen vágóhídon játszódik. Talán hogy a TEST még jobban kontrasztba kerüljön a LÉLEK-kel? A profán a természetfelettivel?

Mária, a női főszereplő (Borbély Alexandra) autista, ennek megfelelően nagyon nehezen teremt kapcsolatokat, akadályozott a kommunikációban, és képtelen a testi érintésre, nem bírja a rendetlenséget, ha valami nem szabályos. Konyhaszekrény-fiókjában a megfelelő rekeszekben egy-egy kés, kanál és villal található, fegyelmezett rendben. Szó szerint sorszámukra hivatkozva idézi vissza a férfi főszereplő mondatait, még a 17-et is. Ruházkodása, járása, beszéde majdnem egy roboté. Új munkatárs, minőségi ellenőr, mint kiderül, orvos.

Endre, a férfi főszereplő (Morcsányi Géza) egyik keze béna (nem tudom, miért), pár éve elvált, nincsenek kapcsolatai, egészségügyi okokból gyakorolt szexuális életével is felhagyott, csendes, kissé meditatív alkat, erős öntudattal. Gazdasági vezető, amolyan második az egyenlők között.

Akkor lesz érdekes a film, amikor a búgatópor-lopás és az ebből következően egy 50. érettségi találkozót megfűszerező orgia miatt kirendelt pszichológus (Tenki Réka, nekem tetszik az alakítása) felderíti, hogy Mária és Endre minden éjszaka közös álmot álmodik, szarvaspárt alkotnak, téli tájon járkálnak, táplálékot keresnek, isznak, futkároznak, orruk összeér... és pontosan ugyanaz történik a két párhuzamos álomban. Ezt elkezdik mesélni egymásnak, így lassan megismerik és megszeretik egymást, de gátlásaik lelassítják az egymásra találás folyamatát. Közben Mária visszamegy gyerekpszichológusához (Jordán Tamás), aki kétségbeesetten , de elég tanácstalanul próbál segíteni rajta érintéssel szembeni averziója és szexuális gátlásai leküzdésében.

A szexjelenet is tanulságos, nincs feloldódás, Mária kívülről figyeli a részben éppen ezért mechanikus történést... nem tudjuk meg, mi lesz a jövő.

A  89 éves Békés Itala 20 kilós takarítónője derűt sugárzó mellékszereplő, és csodás, ahogyan megmutatja, milyen a nőies mozgás, "csak semmi túlzás". Mácsai Pál is jó rendőrnyomozóként, de Nagy Ervin, a vágóhíd bikája jellegtelen, erőtlen, mint általában. Előzetes itt.

2017. július 2., vasárnap

Szent Efrém férfikar koncertje: New York, New York

Az Óbudai Társaskör utánozahatatlanul krúdys, kényeztetően kellemes nyáresti udvarán. A Szent Efrém amolyan családi "vállalkozás": az apa Bubnó Tamás (Zsindi egyházizene-tanára, érdemes művész, alapító) és két fia (Tamás és a fantasztikus humorú Márk) mellett még öten vannak a zenekarban, fiatalok és egy idős férfi is. Most két női vendégművésszel énekeltek, Murányi Márta elképesztő hangja és mindaz, amire képes vele, lenyűgözött mindenkit. De maga a zenekar is. Az a capella lelkes népszerűsítői, de mindent énekelnek, és a feldolgozásaik miatt érdekesek igazán. Frissek, játékosak, tele humorral.

Néhány felvétel: 1, 2, 3.

Pedro Almodóvar: Julieta (2016)

Szeretem Almodóvár filmjeit: a Beszélj hozzá és a Volver kifejezetten a kedvenceim. Julieta  is felzárkózott. Egy ötvenes, madridi nő (Emma Suárez, fiatalon Adriana Ugarte) éppen új életet kezdene Portugáliában, pakol, már üres a lakás. Néhány éve van egy új pasija (Darío Grandinetti), vele menne. A férje vagy húsz éve meghalt. A költözés azért marad el, mert Julieta összefut az utcán 10 éve eltűnt lánya, Antía egykori legjobb barátnőjével, aki azt mondja, találkozott vele, de kellemetlen benyomásai maradtak a találkozó után.

Szép lassan megtudjuk először azt, mi lett a lánnyal, aztán pedig azt is, hogy miért. Érettségi után elment a hegyekbe elmélkedni egy spirituális központba, s amikor a 3 hónap elteltével érte ment az anyja, csak egy üzenet várta, mely szerint Antía megtalálta az útját ("su propio camino"), amelynek az anyja nem része többé, ne is keresse. Julieta rájön, mennyire keveset tud a lányáról, holott teljesen átlagos életet éltek. Ám nem mondta el neki, hogyan is halt meg az apja, és azt sem, mi a kettejük szerelmének története.

Most azért nem költözik, hogy ha a lány mégis keresné, megtalálja a régi címen, ahová visszaköltözik. Elkezdi írni azt a levelet vagy naplót, amit a film megelevenít. Látjuk, hogyan ismerkedik meg Julieta a férjével, hogyan élnek a legnagyobb boldogságban, míg ki nem derül, hogy közös barátnőjük a férj alkalmankénti szexpartnere is. Szobrász, ő készítette azokat az ülő férfiszobrokat is, amelyekről egy idő után már tudjuk, hogy a férjet ábrázolják.

Happy end csak annyiban van, hogy a szimpatikus partnerrel mégis összjön, és levél is érkezik a lánytól, de a találkozás nem történik meg a filmben.

Az egyik legjobb szerep a házvezetőnőé (Rossy de Palma). Boszorkányos jelenség, kavarógép.

Gyönyörű képek, szép jelenetek, kellemesen lassú történés. Az előzetes is mesés. Nagyon ajánlom. :)

M. V. Llosa: Pantaleon és a hölgyvendégek

Nem is tudom. Régen olvastam Vargas Llosát, emlékeztem, hogy enyhén túlfűtött és az írásmódja is egyedi. Hát igen. A perui hadsereg rendkívül hatékony, elkötelezett és ambíciózus tisztjét, Pantaleon Pantoját kellemetlen feladattal bízzák meg. Titkos küldetéssel más támaszpontra helyezik, viszi anyját és friss házas feleségét is, de még nekik sem mondhatja meg, mi a feladata.

Mivel a hadsereg nélkül el sem tudja képzelni az életét, az új feladatot is sikerül parancsként kezelnie, és az erkölcsi meg egyéb megfontolások helyét hamar átveszi a hatékony parancsteljesítés. Fel is építi a "hölgyvendég szolgálatot", azt a néhány utcalányból álló egységet, amelynek az a feladata, hogy csökkentsék a női lakosság katonai erőszakkal kapcsolatos panaszait, valamint növeljék a katonák harci készségét. Földön-vízen-levegőben utaztatva, irtó pontos beosztás szerint, roppant hatékonyan dolgoznak a lányok, de persze hamar kiderül, mi is a feladatuk.

A feleség tudja meg utoljára, el is hagyja a századost közben megszületett egyéves kislányukkal. Anyuka marad és szenved. Pantoját támadja a helyi rádió cseppet sem szemérmes, korrupt riportere, aki aszerint állít be egy tényt jónak vagy rossznak, hogy ki fizeti meg. De az igazi másik szál az, hogy egy különös szekta működik a városban, sokan egy hittérítő hatása alá kerültek, és idővel már nem csak állatokat, hanem embereket is keresztre feszítenek. Az egyik lány, aki a százados kedvence majd szerelme, szintén kereszthalált hal. Pantoja parancsára katonai tiszteletadással temetik el, mint olyat, aki a hadsereg szolgálatában állt.

Ez a karrier vége: a hadsereg nem folytathatja a kiválóan üzemelő üzletágat, mert nyilvánosan nem akarja, a titok meg régen szertefoszlott. Pantoját egy távoli, hideg, nagyon szerény infrastruktúrájú helyre vezénylik, jelentéktelen feladattal, a család pedig egyesül.

Humoros, szatírikus, de ezért vagy ennek ellenére sem nagyon tetszett. Furcsa a párhuzamos narráció: gyakran bekezdésenként változnak a szereplők és a helyszín anélkül, hogy ezt bármi jelezné. A mondatszerkesztés is idegenszerű, a szórend nagyon szokatlan, magyartanárként többször eszembe jutott, hogy szívesen beszámoznám a szavakat a "helyes" sorrend szerint, miközben persze tudom, hogy ez stílusbeli sajátosság.