Brumi él

Brumi, a kedvenc maci lerajzolta magát. Meg kell adni, egész jól. Ebből viszont az következik, hogy A JÁTÉKOK MÉGIS ÉLNEK!!!!! ÉS EZ IGAZ!!!! De tényleg nem én voltam!

E. B. White: Charlotte's Web

Amerikai meseregény, azt hiszem, híres is, a szerzője a Stuart Little írója. Titti kapta gyerekkorában. Nagyon helyes fekete-fehér, régimódi rajzok vannak benne, abszolút szöveghűek. Nem tudom, megjelent-e magyarul.

Igazi szép történet a barátságról. A főszereplők állatok. Beszélgetnek, és Fern, egy kedves kislány érti őket. Ám a kislány csak csendes mekllékszereplő. Kik hát az igazi főszereplők?

Először is Wilbur, a malac, aki sokkot kap attól, hogy megtudja, mit szoktak csinálni az emberek a malacokkal, - de ő megmenekül. Aztán a címszereplő pók, Charlotte, aki kiválóan vizsgázik barátságból, és tud írást szőni a pókhálójába, olyat, amit az emberek is el tudnak olvasni. Sajnos ő meghal, ám Wilbur megmenti 514, akkor még tojás állapotú kicsinyét. Ott van még Templeton, a ronda, önző patkány, akit azzal vesznek rá, hogy segítsen, hogy memutatják, neki mi haszna lesz a dologból. Általában kaja.

És persze az istálló népe: a bárányok, a libák, a tehenek. A libák is helyesek, mindent többször mondanak. Minden állat - ahogy az már lenni szokott - felismerhető, kedves emberi karakter. nagyon jókat mondanak, élvezetes a nyelv. Magamnak olvastam - másodszor - , de aztán zsindinek is elkezdtem, szereti hallgatni, holott a felét sem érti. Majd később.

Film is lett belőle, részletek: http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=71806

Ronnie Govender: The Song of Atman

Dél-Afrikában vásároltam, és ott olvastam először, most másodszor ezt a családregényt, amelynek főhőse egy indiai család negyedik fia, Chin Govender, az író nagybátyja. A cselekmény öt generáció történetét idézi fel, egy olyan indiai család epikus küzdelmét, amely sok más családdal együtt szerződött Dél-Afrikába fél-rabszolga munkásként a 19. század legvégén.

A kivételes jellemek rajza gazdag kulturális háttérbe szövődik, és lehetőséget ad arra, hogy sokat tanuljunk a dél-afrikai faji megkülönböztetésről és az indiai hagyományokról is. Számomra az a regény nagy kérdése, hogy mekkora tudatosság várható el egy embertől saját sorsának alakításában, és hogy a kiemelkedés, a boldogulás vágya elnyomhatja-e a családhoz és a közösséghez való hűséget úgy, hogy közben ne sérüljön erkölcsileg az ember.

Kár, hogy a fordításom nem kellett az Ulpius Háznak, hiába, a Mediterrán nyár (lásd alább) legyűrte.

Darvasi László: Virágzabálók

Ez is karácsonyi ajándék, Máriskótól. A címe nem tetszett, és sajnos a szerzőről sem tudtam semmit, de a fülszövegből kiderült, hogy ő Szív Ernő, akit az Ésből ismerek.

Sok-sok problémám mellett fantasztikusan áradó, hihetetlenül gazdag fantáziáról és mesélőkedvről árulkodó regény. Biztosan női olvasat, hogy nekem sokkal érdekesebb a magánéleti szál, meg a tündérvilág, mint a történelmi, mint Szeged viszontagságai a szabadságharc előtt és után.

Ez a bizonyos magánéleti szál egy különös nőt, Klárát állítja a középpontba. Nagyon erős, zabolátlan személyiség, amolyan őserő, de különösebb cél nélkül. Mintha az lenne a feladata, hgy megszerezze és megtartsa Pétert, Imrét és Ádámot, a három testvért. Különös szerelmük/kapcsolatuk úgy gomolyog a regényben, mintha ez volna a legtermészetesebb életforma. Péter a férj, amúgy egy bogaras tudós, biológus, botanikus, aki virágmagokat vet, hagymákat ültet városszerte, és elvarázsolt világban él. Péter az erős, zabolátlan testvér, Ádám a féltestvér, aki gyenge és erős egyszerre, Klárának őt is támogatnia, védenie kell.

A számtalan valós és mesebeli alak világa ezer szállal fonódik össze, a legérdekesebb figura Sütz bácsi, a kortalan orvos, aki mint egy varázsló, ismeri és alakítja is az összes szereplő életét. Nagyon érdemes elolvasni! A (Spiró) óta ez a legjobb élmény.

Suhai Pál: Tudósítások a katedráról

Nagyon érdekes, műfajtalan könyv, amolyan dokumentumgyűjteményféle, a szerző értelmiségi létének lenyomata, mint mondja, hosszmetszete. Meglepően eredeti gondolkodó, akit sok tekintetben igazolt az idő. Számos 20-30 éves gondolata ma is kor- és időszerű. Ilyen például a késleltetett szakoktatás és az egységes, megerősített alapképzés szükségessége, illetve az alapozó képzés kiterjesztése az 5-6. évfolyamra.

Nem kedvelem a dokumentomokhoz fűzött magyarázó megjegyzéseket.

Carol Drinkwater: Mediterrán nyár

Botrányos álregény, tehetségtelen fércmű silány fordításban az Ulpius Háztól. Néhány adalék a fordítás minőségéhez:
"Nem volt különösen vonzó a látvány, amelyet a régi kikötőben szakadatlanul áramló tengeri forgalom dízel- és szemétöklendezése szivárványossá és iszamóssá (!!!) varázsolt."
"...a szolgálatkész szelektől lefútt pollen"
"...háborúellenes plakátok virítottak, de a tiltakozás nem jutott el az emberek füléhez."
"...szembe találták magukat egy sor omladozó háztömbbel."
"...a város valós élettől nyüzsgő utcái körül."
"Minden fajt meg lehet itt találni." (emberekre vonatkozik)
"...egymásnak átkiabálva recepteket és különböző ételek bonyolult, változatos elkészítési módjait tárgyalták meg."
"...egy bárkáért, amely szolgálja egy ember foglalkozását és gyomrát, és teszi ezt már évezredek óta."
"...nekifogtak egy mediterrán faliszőnyeg szövésének."
"...a rómaiak nemzetet nemzet után zúztak szét, és népből nép után ölték ki a szabad szellemet."
"...gyors járatú hajókon."
Ugye elég? El ne olvassátok!