2020. február 17., hétfő

A lélek legszebb éjszakája - Örkény stúdió

Jászberényi Sándor haditudósító novelláskötetéből készült a dramaturgia, két szereplő van a színpadon (Nagy Zsolt, Ficza István), mindkettő a kissé tudathasadásos főszereplő énje, meg hol ez, hol az, folyamatos a szerepváltás, és ezt nagyon jól csinálják. A díszlet tengernyi nyugtatós fólia, lámpák, puritán rendetlenség, valamint a szerző számtalan, a háborúk kegyetlenségét dokumentáló fotója. 

A szöveg és az előadói stílus is durva, erőszakos, hangos, trágár, nem szívesen vettem részt benne. Jól megoldott, taszító előadás.

Anyám tyúkja - Örkény Színház

Szinte az egész társulat - nagyszerű színészek - a színpadon nyüzsög, és elmondanak minden közismert verset. Ez azonban egyáltalán nem unalmas: mindig vagy majdnem mindig hozzátesz valamit az előadás a bennünk élő értelmezéshez, és ettől megtelik a légkör várakozással, fennmarad a feszültség, és sok a vidám pillanat is. Jó volt.

Szabó Magda: Ókút

Önéletrajzi regény az írónő gyermekkoráról, kb 14-15 éves koráig. Fantasztikus családi életet éltek, tündéri szülei voltak. Anyja második házasságából született, apja a városnál dolgozó jogász, anyja háztartásbeli tanítónő. Alsóba nem is járt, mert beteges volt, otthon tanult az édesanyjával. Mindentől óvták, mindenben segítették és mindenben bátorították őt. A mesék világában élt. Haboztam végig, hogy a tündérvilág miatt érdekes, vagy önéletrajzi jellege miatt unalmas-e a könyv. Nem tudom.

A számolás joga (2017)

Amerikai film a hatvanas évek amerikai (és orosz) űrprogramjának szakmai hátteréről, ennek emberi vonatkozásairól. Virginiában még nem törölték el a hatvanas évek elején a faji megkülönböztetést, még külön mosdók vannak a feketéknek és a fehéreknek, a feketék csak a busz hátuljában utazhatnak, és így tovább. Ugyanakkor a NASA központjában dolgozik egy ambiciózus fekete női csoport, a "számolók", közülük került ki Kate, a film számolózseni főhőse, aki a valóságban is nagy szerepet játszott az első amerikai úrhajó röppályájának kiszámításában, biztonságos repülésében. Később ki is tüntették ezért. A többi nő pedig az első (IBM) számítógép beüzemelésében és működtetésében játszott kulcsszerepet, vezetőjük is valós szereplő. A film egyik szála az a csendes emberjogi küzdelem, amelyet ezek a nők folytatnak, a másik az az izgalmas és veszélyes kaland, amit az első űrrepülés jelent.
Érdekes, de nem túl jelentős film, amolyan 4/5

2020. február 8., szombat

Karinthy Frigyes: Én és énke

Kamaszok számára összeállított válogatás Karinthy novelláiból és karcolataiból. Nagyon vegyes színvonalú, esetleges gyűjtemény. Túladok rajta, hátha másnak örömöt szerez. Van egy könyves szekrény a Bosnyák téren, bárki betehet, kivehet...

2020. február 5., szerda

Szabó Magda: Pilátus, Freskó

Egyre inkább azt gondolom, hogy jó író volt Szabó Magda. Most olvastam a Pilátust, aztán újraolvastam a Freskót. 

A Freskó volt az első regénye, még 48-ban vagy 49-ben írta, de csak 10 év múlva jelenhetett meg, nem értem, hogy akkor is hogyan. Freskó egy családról, amelyben se őszinteség, se szeretet, se megértés nincs, csak ridegség és hallgatás, meg erőszak. Főhőse Annuska, az író alteregója, a helyszín Debrecen, a szülővárosa. A történet a főbb szereplők belső monológjából bontakozik ki.

A végtelenségig bigott, rideg, erőszakos és alkoholista apa a történet idején már nyugállományba vonult, művelt kálvinista református pap, aki valaha püspök szeretett volna lenni, és egész elhibázott életét a környezetén veri le. Fizikailag és szóban egyaránt. Nehéz elfogadnia, hogy eltartotti státuszba csúszott, békepap veje, Kin László a családban és a parókián elfoglalt helyét is elvette tőle, és most még egy új cipőre, sőt a régi javíttatásásra se telik. Ugyanakkor nem enged a mindenható kényúri szerepből, azt kívánja, hogy megszökött, kitagadott lánya, Annuska megalázkodjék előtte.

Az anya, nagymama, feleség, azaz a tébolydában meghalt Edit temetésére gyűlik össze a család, ezért látogat haza a 9 éve megszökött Annuska is, az egyetlen szereplő, aki kitört ebből a rideg, szeretetlen körből, és aki meg akarja tapasztalni, hogy fél-e még tőlük, főleg az apjától. Zseniális a szereplők leírása, különösen érdekes Anzsu, az öreg, ügyeskedő cseléd, Annuska igazi nevelője, meg az undok, kétszínű Árva, akit az öreg pap az egyetlen tiszta léleknek tart, pedig lop, csal, hazudik, kétszínű és aljas.

Kun László alakja nincs plasztikusan megrajzolva, nem tudjuk, miért állt be békepapnak, hogy szeretett bele Annuskába, miért nem tudta ezt magáról, egyáltalán mik a motivációi a parókia megszerzésén kívül. Hogy kegyetlen, szeretetlen, rideg, és ő is erőszakos, az kiderül. Janka, Annuska testvére a felesége, de ők nem beszélnek, nincsenek egymással semmilyen viszonyban, egyetlen kötelék közöttük Szuszu, a lányuk, meg talán az, hogy egy házban laknak.

Érdemes lenne szerencsétlen nagymamáról is írni, az elhunyt anyjáról, akiben csak a volt férje iránt van szeretet a lányát soha nem szerette, talán ez okozta annak megtébolyodását is. Rettenetesen idegen ebben a házban, számára az élet szerelem, nevetés, költekezés, szépítkezés volt... Most a veje egészíti ki a nyugdíját, de ezt is elveszíti, megalázzák, le- és kinézik, majdnem halálba kergetik.

A nap végére minden elhallgatott titokra fény derül, Annuska pedig azzal a tudattal utazhat haza Budapestre, hogy már nem fél a családjától.

A Pilátusból film is készült (akárcsak Az ajtóból), de még nem mutatták be, nagyon várom. Kifejezetten tanulságos anya-lánya történet, generációs dráma. Tipikus esete a Pestre került vidéki lány és az otthon maradt szülő viszonyának, mindenki jót akar, de ez csak az ő világképében jó, a másikéba nem illik bele. Folyton bántják egymást anélkül, hogy ez tudatosulna bennük. És persze az anya tragédiája a nagyobb, ő már nem tudja saját képére visszaalakítani a sorsát. Minden anya és lánya számára kötelező olvasmánnyá tenném.

2020. február 1., szombat

Semmit magamról - 2009

Spoiler (kissé) Ír-holland dráma, egy különös kapcsolat története. Művészfilm. Urszula Antoniak rendezte. Egy csúnyácska, öregedő férfi magányosan él egy olyan félszigeten, ahol nincs senki más, a felsége meghalt. Egy huszonéves, átlagos lány - ki tudja miért - hontalanul bolyong a világban, sátorral, hátizsákkal. Kissé idegbetegnek, később depressziósnak, még később egész normálisnak tűnik. A férfi ételt, majd szállást is ad a lánynak, ha dolgozik neki, elvannak csendben. Egyezségük alapja, hogy nem kérdeznek egymástól semmit, még a nevüket sem. Sokáig megy ez így, mígnem majdnem normálisra fordul minden. :(

Sráckor - 2014

A filmet  Richard Linklater rendezte, 12 évig forgatták, ugyanazokkal a szereplőkkel, és egy fiú életét mutatja be hatévestől 18 éves koráig. Személyes élete és családtagjainak sorsa tele van megrázó változásokkal. Az igazi apa és a nevelőszülők jönnek-mennek, ők is költöznek... Nagyon intim, megrázó és tanulságos film. Azt mutatja meg, hogyan hat ránk, amit gyerek- és kamaszkorunkban tapasztalunk. Majdnem 3 óra! Online is nézhető.


A levélíró - 2011

Amerikai családi film, Christian Vuissa rendezésében. Maggy, egy 15 éves lány nem találja az élet értelmét, a családja nem érti meg, ő pedig csak zenélni szeretne, de ebben is konfliktusok övezik. Egyszer csak biztató, kedves levelet kap a nagy káoszban, és ez megváltoztatja az életét. Nagyon kedves figurák az idős otthon lakói, persze a legkedvesebb a levélíró bácsi, de a többiek is helyesek. Valóban jó 13-16 évesekkel együtt nézni, persze idősebb korban vagy érzékenyebb lélekkel bőgős. Online

Amor Roma - barokk kamarakoncert a Szabó Ervin Könyvtárban

Sehol nem találom a zenekar nevét, nem szerepel a szórólapon sem, csak a közreműködők, holott biztattak bennünket, hogy más koncertjeikre is menjünk, és lájkoljuk őket a Facebookon. Gémes Katalin csodálatosan énekelt, a ráadásban egészen különleges volt. Tetszett a barokk cselló (Szászvárosi Sándor), és nagy élmény volt a csembaló (Tegyei Zoltán). Korabarokk itáliai mesterek műveit játszották, számomra csak Monteverdi és Vivaldi volt ismerős, de az egész nagyon jó volt.

Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő

Olvastam ifjúkoromban, de persze az újdonság erejével hatott. Más regényekből is ismerem Néró korát és gaztetteit. Ez a könyv azonban fejlődésregény, azt mutatja be, hogy hogyan lesz egy ártatlan, jóravaló gyerekből a környezete közreműködésével gátlástalan anya-, feleség., testvér-, barát- és tömeggyilkos. A politikai érdektelenség és a határtalan dicsőségvágy nem jó keverék egy császárnak. Különösen érdekes a második feleség, Poppeia és a császár nevelője, Seneca szerepe. A filozófus ugyancsak negatív színben tűnik fel: nem próbálja visszafogni neveltjét, hanem feloldja a még létező gátlásokat. A gyilkosságokat (az anya megölését) államérdeknek nevezi, hogy Néró lelkiismeretét elaltassa, s ezáltal kegyeiben maradhasson.

A Magyar Elektronikus Könyvtárból is olvasható.