Volt egy tánc tánc - 2012

(Spoiler) Kanadai-spanyol film, vígjátékként besorolva, de szerintem inkább dráma.  Adva van egy nagyon helyes, kissé bolondos fiatal pár, öt éve házasok, gyerekük nincs. A feleség valami útikalauz-félének ír, a férj pedig szakács, és csirke-szakácskönyvön dolgozik. Azzal szórakoznak, hogy szörnyűbbnél szörnyűbb dolgokat mondanak, hogy mit tennének egymással, de közben nagy a szerelem, ez csak szórakozás.

A nő egy kicsit (?) hibbant, tele van szorongással, bizonytalansággal, a köztes állapotoktól való félelemmel, mint amilyen pl. a reptéri átszállás, ezért ilyenkor pl. rokkantnak adja ki magát, hogy áttolják a megfelelő helyre. Egy ilyen alkalommal együtt utazik egy pasival, akiről kiderül, hogy a szomszédjukban lakik. Első perctől egy hullámhosszon vannak, megvan a kémia is, így aztán hamar megcsalás és elhagyás lesz a kapcsolatból. Vagyis a pasi nem bírja kezelni a helyzetet, és elköltözik, a nő meg elmond mindent, és utána megy. Egy világítótoronyban laknak, és bár minden OK, a varázs csak véget ér, hiszen a lány visszatér az eredeti nagy mackó szakácshoz.

Mindez igen kedvesen, szellemesen, szórakoztatóan. A háttérben ott az óriási spanyolos család, főként a férj oldaláról, időnként nagy összejövetelek. 

Sarah Polley rendezte, a három főszereplő pedig:

Margot ( Michelle Williams), Mackó Lou (Seth Rogen), Daniel, a riksás új pasi (Luke Kirby)

Online nézhető.

Pintér Béla: Szívszakadtig - Szkéné

Azt hiszem, elegem van Pintér Bélából, a mocskos nyelvezetből, az alpári szituációkból, a minél morbidabb helyzetekből. Ettől is meg lehet csömörleni. Amúgy persze minden zseniális, groteszk és sokszor mulattató, de helyenként még unalmas is. Például Robika apukája, Tibor bácsi önmaga karikatúrája, lassúsága, körülményessége már nem nevetséges, hanem bosszantó. Miatta nem halad a cselekmény. (Friedenthal Zoltán, egyébként ő az egyik orvos, és a néger Karcsika is, aki szintén nagyon bosszantó)

Borbély Emőke, a szívátültetésen átesett fiatal feleség szerepében Stefanovics Angéla igen jó, máskor is tetszett. Testvére, a jogvédő civil Enyedi Éva szintén. Robika, a férj szerepe kevésbé hálás (Szabó Zoltán), az a mániája, hogy a családi élet jeleneteit videóra veszi és publikálja, feleslegesnek látszó teher a darabon. Lányos apukának lenni nem olyan rossz a darabban, ez a szerep Borbély Győzőnek jutott.

Nem kell több Pintér.

A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet

A Szépművészeti Múzeum szenzációsnak hirdetett kiállítása nem ragadott meg különösebben. Valóban szépek a rajzok, az arc- és kéztanulmányok, amelyek a nagy freskókhoz születtek. Gyönyörűek a barna tintával készült tollrajzok. Jó, hogy a freskókból egy-egy jelenetet kiragadtak és nagyításban jelennek meg, mellettük az adott alakhoz készült eredeti tanulmányrajzzal. Az egész mégsem olyan nagy hatású. Sokkal kisebb helyen is elfért volna az egész, nincs gazdag-tárlat érzése az embernek. Tömeg sem volt.

Két arckép - Az emberélet felén - Szabó Ervin Könyvtár díszterem

A Central European Strig Quartet előadásában két meglehetősen idegesítő darabot hallottunk. Hasonlóan zaklatottak, majdhogynem kakofonikusak, de lehet, hogy csak nem voltunk ráhangolódva a szembetűző nap, az őrült áprilisi hőség vagy bármi egyéb miatt. Ám így utólag - más előadásokba belehallgatva sem érzem, hogy ezek a darabok hozzám szólnának. Biztos, hogy nem a zenekar hibája.

Debussy: G-moll vonósnégyes Más előadásban
Bartók: IV. vonósnégyes Más előadásban

Zhang Yijing zongora diplomakoncertje - Zeneakadémia

Csodálatos darabokat hallottunk fantasztikus előadásban.

Schumann: Pillangók Más előadásban
Debussy: Bergmanszk szvit Más előadásban
Ligeti: Musica ricercata (részletek) Más előadásban
Grieg: 2. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta Más előadásban

Joseph Conrad: Nyugati szemmel

A lengyel családból származó, de az akkor Oroszországhoz tartozó ukrajnai születésű angol regényíró. 21 éves korától élt Angliában, és bár beszélni nem tanult meg tökéletesen, az írásban odáig jutott, hogy az angol irodalom egyik csúcsteljesítményének tekintik az életművét. Fiatalon, 16 és 36 éves kora között tengerészként bejárta a világot, ez későbbi regényeinek is témát adott.

Korábban a a Nárcissus négerét olvastam (1897) , most pedig az 1911-ben megjelent Nyugati szemmel-t, amely politikai-társadalmi témát dolgoz fel: az Orosz Birodalom zsarnokságával szemben lázadó anarchisták és politikai menekültek világát mutatja be. Moszkvában és Genfben játszódik. Főhőse Razumov, talán nem véletlenül emlékeztet a neve Raszkolnyikovra, olvasás közben folyton a Bűn és bűnhődés járt a fejemben. Az örökös félelem, feszültség és az ezekből következő őrült magatartás érzékletes bemutatása a regény legnagyobb értéke.

Az elbeszélő maga az idősödő író, aki személyes ismeretségbe keveredik a főhőssel, és végül a naplója is az ő tulajdona lesz, a sztori szerint ennek felhasználásával írta a történetet. Razumov egy rokontalan egyetemista, egy herceg közvetítő útján támogatott, de egyébként semmilyen módon nem vállalt fia. Boldogulásának egyetlen lehetőségét a komoly tanulásban látja, okos, szorgalmas. Nem társasági ember, nincsenek barátai, de a társai tisztelik.

Egy anarchista egyetemi társa, Victor Haldin merényletet követ el valami magas rangú személyiség ellen, több ártatlan ember is meghal. Haldin valamilyen felfoghatatlan okból éppen Razumovhoz menekül, aki ettől pánikba esik, összedőlni látja a jövőjét, és végül úgy dönt, hogy feladja. Haldint kivégzik. Razumov rettegése ezzel nem ér véget, gyanúsnak találják, amiért éppen hozzá menekült a merénylő, és végül is úgy menekül meg, hogy beszervezik spiclinek, így kell Svájcba utaznia, hogy felfedje az orosz politikai emigránsok szervezkedését.

Lelkiismerete semmiképp sem nyugszik. Úgy hiszi, helyesen cselekedett, mert elítéli az anarchizmust, ugyanakkor a spicliség is távol áll tőle, és az ellen is védekeznie kell, hogy a Svájcban élő oroszok felfedjék a titkát. Ők Haldin tettestársaként tisztelik, de nem értik udvariatlan, elutasító, nyers modorát, hallgatagságát, cinizmusát, így nekik is gyanús.  Ráadásul egymásba szeretnek Natalja Haldinnal, aki rajongásig szeretett bátyjáról szeretne minél többet megtudni Razumovtól, ami szinte elviselhetetlen feszültséget teremt, és tettének bevallásához vezet. Az elbeszélő jelenlétében bevallja Nataljának, majd hamarosan az orosz menekülteknek is, hogy ő adta fel Haldint. 

Razumovot az összeesküvők gyilkosság-végrehajtója  - egyébként kettős ügynök - összeveri és kiszúrja a dobhártyáját, megsüketül. Visszamegy Oroszországba, nyomorékként tengődik, egy lelkes forradalmárnő ápolja. Nincs semmilyen happy end.

Hegymenet- Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon

2017-ben, az Osiris kiadásában jelent meg a sok szerzőtől összesen 23 tanulmányt tartalmazó kötet, igen érdekes olvasmány. Közérthetően beszél szinte minden problémás területről, és többnyire megoldási javaslatokkal. Sokféle, olykor észrevehetetlen politikai nézőpontból közelítenek  szerzők, de egyik sem pártos, részrehajló vagy ellenséges, ez is nagyon megnöveli a kötet értékét. Talán éppen ezekkel az emberekkel (is) kellene konzultálni, hogy jobb irányba haladjunk.

Külön érdekes Lantos Gabriella egészségügyről szóló írása, mert nem gondoltam volna, hogy a 160 kórház helyett 13-ra lenne szükség, de elfogadom, hogy megfelelő felszereltséget és szakembergárdát nem lehet számtalan helyen biztosítani. Állítólag nemzetközi összehasonlításban mg most sincs kevés orvos nálunk.

Láthatatlan jel - 2010.

Amerikai filmdráma egy fiatal nőről, aki matematikus apját bálványozta, de az pszichésen megbetegedett. Ez a lányra, Monára is visszaütött, és gátlásos, pszichózisos nő lett belőle. Szappant eszik, folyton kopog, tele van félelemmel és határozatlansággal. Az anyja gyakorlatilag kidobja otthonról, mert nem csinál semmit, nem dolgozik, nem tanul. Azt reméli, talán összeszedi magát, ha önállóan kell boldogulnia. Matematikát kezd tanítani egy általános iskola alsó tagozatán, több-kevesebb sikerrel, mindenesetre kreatívan. 

Barátságot köt az egyik kislánnyal, akinek rákos az anyukája... a többire emlékeznem kell leírás nélkül is. :)

Nem egy klasszis, de jobb híján kellemes kikapcsolódás, és azt az érzést erősíti a nézőben, hogy ő azért normálisabb. :)

Online nézhető

Bande de filles / Girlhood / Csajkor - 2014.

Francia film, nálunk most mutatják be. Az Arte Kino jóvoltából online láttam, mint a hónap filmjét. Párizs egyik lepusztult, főként négerlakta külvárosában játszódik, és azt mutatja be, hogyan élnek a fekete tinédzserek, mennyire nehéz (lenne) kikerülni az átlagos sorsot, amelyben a lehetséges munkák közül a drogdílerség és a szexuális rabszolgaság a legkönnyebben elérhető. A dolgok üvöltözéssel és verekedéssel intéződnek el, gyakori a lopás és a bullying.

A 16 éves főszereplő, Vic/Marieme   belekeveredik egy négytagú tinibandába, kipróbálja a drogárusítást is. Többre vágyna, de nem találja az utat. Az anyja soha nincs otthon, apáról szó sincs, a nagy fiútestvér az ököljogot érti, és van egy fiatalabb, meg egy egészen kicsi lánytestvére. Rémálom otthon, rémálom az utcán... A szerelem sem menekülési lehetőség, a barátja feleségül venné ugyan, de a "tisztességes nő" szerep sem elégíti ki Vicet, többre vágyna. A film vége nyitva maradt, nem tudjuk, mi lesz vele, haza már nem megy.

Teodor Dreiser: Jennie, te édes

Szokás szerint több regény egy szerzőtől egymás után. Ennek a szájbarágós, moralizáló stílusa is idegesített, ha meg ezt lehántjuk róla, akkor olcsó szerelmi történet. Jennie, akárcsak Carrie, sokgyerekes, szegény család nagylánya, 16-17 éves a történet elején, amikor épp nagy nyomorban élnek, és anyjával takarítást vállalnak egy szállodában. Mosás is kerül mellé, az általában hosszasan ott megszálló Brander szenátor szennyesét kezelik, és a szenátor előbb csak erősen érdeklődik a lány után, majd hathatósan segíti a családot, végül elcsábítja Jennie-t, amikor a család bajba kerül, és  a lány hozzá fordul segítségért. Nagyon jólelkű és komoly szándékú, feleségül akarja venni az erősen vallásos apa tiltása ellenére, de hirtelen megbetegszik és meghal. Jennie terhesen marad, apja kitagadja. A lány áldozatnak és bűnösnek is tartja magát, de hősiesen viseli a szerepét.

Az apa végül más városban kap munkát, Vesta megszületik, így maradhat a családdal. A nagyfiú javaslatára Clevelandba költöznek a jobb megélhetés reményében. Jennie szobalányként helyezkedik el, és ahogy annak lennie kell, a család látogatóba érkező fiatal rokona beleszeret és elcsábítotja. A gyerekről semmit sem tud. Közben az apa is hazaköltözik, mert baleset érte az üveggyárban. A feszült helyzetben a gazdag Lester ugyanúgy segíti a családot, mint annak idején a szenátor. Jobb lakásba költöznek (9 vagy 11 szoba!), van mindenük, a gyerekek iskolába járhatnak.

Lester társadalmi helyzetében lehetetlen egy ilyen lánnyal házasságot kötni, de névleg megteszik, és együtt élnek különböző nagyvárosokban, főleg New Yorkban. A család ellene fordul, a gazdag apa kitagadja az örökségből, ha nem hagyja ott Jennie-t vagy legalább nem veszi el feleségül. Hosszú évekig élnek együtt családi békében és jólétben, Vesta is velük van, Jennie anyjának halála és a gyerekek kirepülése után a magányos, megbékült apát is magukhoz veszik szép házukba. Lester nagyon lovagias, nem is említi a vagyonvesztést, de amikor a 3 éves határidő lejáróban van, ügyvédek tájékoztatják Jennie-t, és lassan az örök határozatlan Lester is el akarja mondani, hogy dönteniük kell. 

Jennie vidékre költözik a lányával, Lester feleségül veszi egykori gazdag barátnőjét, akit kiszemelt neki a család, visszakerül anyagi és társadalmi státuszába, Jennie-ről bőkezűen gondoskodik. Vesta tífuszban meghal 14 éves korában, az asszony előbb egy kislányt, majd egy kisfiút is örökbe fogad, így élnek békében. Nagyon szereti Lestert, de ő is azt kívánta, hogy ne áldozza fel érte mindenét. Azért titkon remélte, hogy a szerelem erősebb, mint az érdek. Lélekben hűséges maradt a férfi is, halálos ágyához hívatta Jennie-t.

Theodor Dreiser: Carrie drágám

Carrie egy kisvárosban, szegény családban nőtt fel, és férjezett nővére után Chicagoba megy szerencsét próbálni. Nővéréék egyszerű, örömtelen munkás élete, a gyári munka nem tetszik neki, többre vágyik, így könnyen elcsábítja a nagyvilági modorú utazó ügynök. Azt hiszi, Charles majd feleségül veszi, de neki eszében sincs, éli a maga könnyű életét, bár szereti és jól tartja Carriet. 

A nagyobb szerelem és a nagyobb jólét reményében vált Carrie Mr Hurstwoodra, a sikeres, középkorú üzletvezetőre, aki jólétben él idős feleségével és felnőtt gyerekeivel, és belebolondul a szép, fiatal lányba, aki előtt titkolja, hogy nős. Még bűnt is elkövet miatta, 10 000 dollárt lop a munkahelye széfjéből, majd az erről semmit sem sejtő Carrie-t magával cipeli a menekülésben. Új néven házasságot kötnek, de Hurstwoodnak nem sikerül felkapaszkodni, sőt reménytelenül lecsúszik, míg Carrie színpara jut, és híres színésznő lesz belőle. 

Carrie a szép ruhák, a szép lakás és a könnyű élet bűvöletében él, alapvetően jó szíve van, de nincs tartása, és nem veszi észre, hogy előbb igazságtalanul bánik Druet-val, majd ő dönti romba Hurstwood életét. Feltűnik előtte valami több, egy értelemben, igazi értékekben gazdagabb élet, de sohasem érti meg, hogy mi lehet jobb és fontosabb a pénznél és a jólétnél.

Nem tetszik Dreiser stílusa, mesterkéltek és okoskodóak a magyarázatai, folytonos kommentárjai, amelyekkel megakasztja a történet folyását. Igaz, hogy az amerikai naturalizmus legjobb képviselőjének tartják, de inkább a lektür kategóriába sorolnám.

1952-ben amerikai film készült a regényből. Online nézhető angolul. Nem valami pergős, és nem is követi szorosan a történetet. Laurence Olivier Hurstwood szerepében elég meggyőző, de még ő is unalmas, mai szemmel nem is az a szívdöglesztő férfi. Carrie (Jennifer Jones) első csábítója a gígerli ügynök, Charles Druet szerepében egészen irritáló. Nem szeretem az ötvenes-hatvanas évek harsány, mesterkélt színjátszását.

Cameron Post rossz nevelése - 2017

Amerikai filmdráma, Emily M. Danforth magyarul is megjelent regényéből. Az "Isten ígérete" elnevezésű átnevelőtáborban játszódik, ahol homoszexuális tinédzserek élnek, akár több évig is. Cameron árvalány, a nagynénje neveli, amikor egy iskola bál után lelepleződik, hogy a lányok iránt vonzódik, így kerül a táborba.

A hely szektaszerű, azt sulykolja, hogy utálniuk kell magukat a bűneik miatt, és meg kell javulniuk isten segítségével. Leginkább az egyes fiatalokat jó figyelni a filmben, a szegény, bizonytalan Cameront, aki nem tudja, higgyen-e, és utálja-e magát azért, amilyen. Adamot, aki valamilyen indián törzsbe született, és úgy hiszi, kettős identitással, de a nő legyőzte benne a férfit (a haja mindig a szemébe lóg, ezért az igazgatónő kopaszra nyírja)....

Nem erős film, talán nem is érdemes megnézni. Desiree Akhavan rendezte.

Online nézhető

A csempész - 2018

(Spoiler) Clint Eastwood rendezésében és az ő főszereplésével készült krimiszerű dráma, de a krimivonal nem olyan domináns, mint a jellemrajz és az egyéni, meg a családi tragédia. 

Egy szenvedélyes virágkertész, a 80 éves Earl a főszereplő. Épp csődbe megy kis vállalkozása, mint mondja, az internet miatt. A családjától rég levált, elvileg törődik volt feleségével és a lányával, meg az unokájával, de a lányával pl. 11 éve nem is beszélt, a felesége pedig nem tudja megbocsátani neki, hogy soha nem volt otthon, nem figyelt rájuk, mások szemében akart valaki lenni.

Egy véletlen folytán belekeveredik a drogcsempészetbe, sok pénzt szerez, visszavásárolja kis házát és kertészetét, sok jót tesz a környezetében, kicsit próbál közeledni a családhoz is, nem sok sikerrel. Egy kritikus helyzetben aztán választania kell, és ő úgy dönt, hogy életében először a családot helyezi a munka elé, ami persze nagy bajba sodorja, és végül le is bukik, de ennek megvan a magánéleti nyeresége.  (Nagyon emberi a beszélgetése a nyomozóval)

Online nézhető.

Sinkovics Gábor brácsa diplomakoncertje - Zeneakadémia

Én csak most fedeztem fel az ingyenes vizsgakoncerteket, a jövőben is figyelni fogom ezeket.

Három vizsgadarab szerepelt a műsoron, az első egy rettenetesen idegesítő Bach hegedűszonáta (C-dúr BWW 1005,) ha nincs leírva, nem is hiszem el, hogy ez Bach. Roppant disszonáns és fülsértő. Íme Rachel Podger ugyancsak idegesítő előadásában. Ezek szerint nem az előadóművésszel van baj.

Ezután rendkívül üdítően hatott a Bartók-Sherly brácsaverseny (BB 128) zongorakísérettel (Harsányi Sarolta). Itt Kurgyis András előadásában.

Szünet után nagyon kellemes kamarazenélésben volt részünk, Mozart mindig felszabadítja a lelket. A G-moll vonósötöst adták elő, a vizsgázón kívül többek között a kiváló elsőhegedűs Tóth Kristóf. Más előadásban itt hallgatható meg.

Vakrandim az élettel - 2016.

Német életrajzi film. Egy srác kamaszkorában megvakul, de nem hajlandó lemondani az álmáról, hogy a vendéglátást kitanulja egy luxusszálló szakképzésén. Nagyon kedves, szeretetreméltó, helyes fiú. Sok-sok nehézségen kell átmennie, mire a fehér lóra ülve végre a hercegnőt is meghódítja. Amúgy a barátságról is szól a film, meg arról is, hogy nem mindenki szeplőtelen, aki jó.

Nem művészfilm, nem is igazán tündérmese - bár azért erősen hajaz rá - de azért kellemes a szemnek, meg a léleknek. Online nézhető.

Viktor Pelevin: iPhack10

Tavaly jelent meg a regény a Helikonnál. Ha direkt akarok lenni, akkor műfaját tekintve szoft kiberporno, sznob absztaktművészeti ("gipszművészeti") mázzal leöntött krimi.

Valahol 250 körül vagyunk, és beteljesült, amit egy jövőkonferencián hallottam: annyira felgyorsult az úgynevezett fejlődés, hogy már nem ismernénk ki benne magunkat. A kapitalizmus és a bűnözés megmaradt, de az emberek többé nem természetes úton szaporodnak, hanem lombikban, és ezerféle nemi identitásuknak megfelelő szexuális életüket augment szemüveggel életszerűvé tett szilikonbabákkal élik. Van munkájuk, ebben kikölcsönözhető mesterséges intelligencia segíti őket, amely képes emberi alakban megjelenni bármilyen netre kapcsolódó eszközön, sőt 3D-ben is.

.... és képes regényt írni. :)

Ám az élet lényege változatlan. De hogy az mi?!?! 

Amerikai pasztorál - 2016

Amerikai filmdráma a vietnámi háború idejéből, de olyan oldalról, amit még nem láttunk. Kizárólag Amerikában játszódik, nincs benne katona, sem érintett család. Az ellenállási mozgalmon van a hangsúly, annak sem a hippi, hanem a radikális, anarchista vonalán. Robbantások, békés emberek halála.

Egy kedves, rendes, középosztálybeli család teljes tönkremenetele. A Legnemesebb jellem az apa, Seymour (Ewan McGregor, ő a rendező is), az anya, Don kicsit korán omlik össze (Jennyfer Connelly). A kislány, Merry kezdetben 6 éves, a végén huszon-egynéhány (Dakota Fanning). Ő keveredik az anarchisták közé, szembefordul a családjával (nem akárhogy), és emberek élete szárad a lelkén. Nem is tudja feldolgozni....

Mindezt 40 éves osztálytalálkozójuk során meséli Seymour testvére egy másik osztálytársnak, az írónak, Seymour temetése előtt egy nappal.

Online nézhető, nagyon megéri.

Maisie tudja - 2012.

Henry James regényéből készült ameriaki film. A regényt rég olvastam (angolul), nagyon furcsa volt 100 évvel későbbi környezetre aktualizálva látni, de így is roppant érdekes. 

Maisie egy hétéves kislány, sok veszekedés után épp most válnak a szülei, akik szóban nagyon szeretik, de nincs rá idejük. Az anyja egy nem túl népszerű és lassan kiöregedő rock-énekes, az apja valamiféle üzletember, öltönyösen jön-megy a világban, vélhetően angol. A gyerek előbb a kötélhúzás, majd a pingpongozás tárgya, csak azért ragaszkodnak hozzá válás után, hogy a másiknak betartsanak. Mindketten új házasságot kötnek, ami szintén hamar megromlik, és a gyerek egyre nagyobb teher. 

Az egészet Maisie szemszögéből látjuk, kedves, ártatlan, elfogadó, de vágyik a szeretetre és a biztonságra. Nagyon jól játszik, ezt az anyára (Susanna: Julianne Moore) és az apára (Beale: Steve Coogan) sem lehet ráfogni. Leginkább Margó (házvezetőnő, majd feleség: Joanna Vanderham), valamint Lincoln (Alexander Skarsgard) a kedvelhető és hiteles figura.

Online nézhető.

Thomas Hardy: The Mayor of Casterbridge (1897)

Magyarul A weydoni asszonyvásár címmel jelent meg, 2 film is készült belőle, az egyiket megnéztem online. Angolul olvastam, elég nehéz a nyelvezete, de nagyon sodró, eseménydús a cselekmény. 

A címszereplő Henchard egy meggondolatlan, alapjában jószándékú, ám nagyon indulatos, makacs és szűklátókörű, de dolgos és nagyralátó mezőgazdasági munkás. A cselekmény elején 20-21 éves, de már van felesége és egy karonülő kislánya, Elizabeth-Jane.  Az ő felemelkedő és lehanyatló sorsát, önsorsrontó életét kíséri végig a regény, míg végül a negyvenes évei derekán meghal. Felemelkedését és bukását is magának köszönheti, de tragikus természete mások sorsát is meghatározza: áldozatává lesz a felesége és a szeretője Lucetta, tulajdonképp miatta hal meg a lánya és nagyon nehéz fiatalsága van a mostohalányának is. Mindig megbánja minden felindulásból elkövetett gazságát, de nem tud tanulni ezekből. Egyébként volna kedvem leírni, mi minden marhaságot csinál, de hátha olvassa valaki a blogot, és innen támad kedve a regényhez, így nem teszem.

A skót Farfrae - barátja majd ellensége, számadója majd főnöke - Henchard tökéletes ellentéte. Jóhiszemű, vígkedélyű, nagylelkű, barátságos, megfontolt. (Azért nehéz olvasni, mert a skót és a helybéli tájszólást is masszívan használja Hardy.) Farfrae egyre emelkedik, mindenben szerencsés, és egyre inkább átveszi a forrófejű Henchard helyét a faluban és a magánéletben is. Ő lesz a polgármester, ő veszi meg a csődbejutott Henchard berendezett házát és gabonakereskedő vállalkozását, feleségül veszi előbb Henchard volt szeretőjét, majd annak halála után Henchard mostohalányát is, akiben pedig ő végső menedéket és végre köcsönös szeretetet igyekszik találni. 

Henchard felesége, akit öt guiniért gyerekestől eladott egy kocsmában, rendkívül körlátolt elme, de jótét lélek. Meghal a kisgyereke, de tengerész férjével marad, míg annak halálhíre nem érkezik. Hamarosan születik egy kislányuk, alig több mint egy év van a két gyerek között. Azt hiszi a kis buta, hogy ha eladták, akkor menni kell, és új gazdája van, de amikor Newson meghal, fáradságosan megkeresi Henchardot, mert a törvény hozzá köti, és nem tudja, mi egyebet tehetne. Newsontól született lányát Henchardénak adja ki, így élnek együtt az asszony hamarosan bekövetkező haláláig. Borzasztóan jelentéktelen, de szenvedésekkel teli élete volt.  

Elizabeth-Jane is lehetne főszereplő, ő lassan öntudatra ébred, jobb és okosabb az anyjánál és Henchardnál, minden bizonnyal Newsonnál is, bár róla nem sokat tudunk. Csendesen próbál kitörni szűkös világából, figyel tanul, olvas, majd végre önálló ítéletet alkot és saját lábára áll. Jószívű, a beletörődés és a kitörési vágy hadakozik benne, de csendes, elég észrevehetetlen. 

Az ő ellentéte a hasonló korú, ám rangban, vagyonban, szépségben, vonzerőben messze felette álló Lucetta, Henchard volt szeretője, az ő reménylett második , ehelyett Farfrae első felesége. Ő nagy jellemváltozáson megy keresztül. Könnyelmű és szegény lány volt, amikor Hencharddal kompromittálta magát, majd egy örökség útján meggazdagodva próbálja a feleség halála után megszerezni férjének, de erről hamar lemond, mert beleszeret Henchardba, akinek rajongó, hűséges felesége lesz.

Nagyon gazdag, színes képet fest Hardy a vidéki életről, a mezőgazdaságban dolgozókról, főként a gabonakereskedőkről, a piacról, a kocsmák világáról. Egy népszokás okozza a várandós Lucetta korai halálát: egy szekéren nagy zajjal, csörömpöléssel végighúzzák a falun az őt és Henchardot ábrázoló bábúkat, mert fény derül egykori, házasságon kívüli kapcsolatukra, és ő ezt a szégyent azért nem éli túl, mert azt hiszi, hogy ezzel elveszíti Farfrae-t.