Magyarul A weydoni asszonyvásár címmel jelent meg, 2 film is készült belőle, az egyiket megnéztem online. Angolul olvastam, elég nehéz a nyelvezete, de nagyon sodró, eseménydús a cselekmény.
A címszereplő Henchard egy meggondolatlan, alapjában jószándékú, ám nagyon indulatos, makacs és szűklátókörű, de dolgos és nagyralátó mezőgazdasági munkás. A cselekmény elején 20-21 éves, de már van felesége és egy karonülő kislánya, Elizabeth-Jane. Az ő felemelkedő és lehanyatló sorsát, önsorsrontó életét kíséri végig a regény, míg végül a negyvenes évei derekán meghal. Felemelkedését és bukását is magának köszönheti, de tragikus természete mások sorsát is meghatározza: áldozatává lesz a felesége és a szeretője Lucetta, tulajdonképp miatta hal meg a lánya és nagyon nehéz fiatalsága van a mostohalányának is. Mindig megbánja minden felindulásból elkövetett gazságát, de nem tud tanulni ezekből. Egyébként volna kedvem leírni, mi minden marhaságot csinál, de hátha olvassa valaki a blogot, és innen támad kedve a regényhez, így nem teszem.
A skót Farfrae - barátja majd ellensége, számadója majd főnöke - Henchard tökéletes ellentéte. Jóhiszemű, vígkedélyű, nagylelkű, barátságos, megfontolt. (Azért nehéz olvasni, mert a skót és a helybéli tájszólást is masszívan használja Hardy.) Farfrae egyre emelkedik, mindenben szerencsés, és egyre inkább átveszi a forrófejű Henchard helyét a faluban és a magánéletben is. Ő lesz a polgármester, ő veszi meg a csődbejutott Henchard berendezett házát és gabonakereskedő vállalkozását, feleségül veszi előbb Henchard volt szeretőjét, majd annak halála után Henchard mostohalányát is, akiben pedig ő végső menedéket és végre köcsönös szeretetet igyekszik találni.
Henchard felesége, akit öt guiniért gyerekestől eladott egy kocsmában, rendkívül körlátolt elme, de jótét lélek. Meghal a kisgyereke, de tengerész férjével marad, míg annak halálhíre nem érkezik. Hamarosan születik egy kislányuk, alig több mint egy év van a két gyerek között. Azt hiszi a kis buta, hogy ha eladták, akkor menni kell, és új gazdája van, de amikor Newson meghal, fáradságosan megkeresi Henchardot, mert a törvény hozzá köti, és nem tudja, mi egyebet tehetne. Newsontól született lányát Henchardénak adja ki, így élnek együtt az asszony hamarosan bekövetkező haláláig. Borzasztóan jelentéktelen, de szenvedésekkel teli élete volt.
Elizabeth-Jane is lehetne főszereplő, ő lassan öntudatra ébred, jobb és okosabb az anyjánál és Henchardnál, minden bizonnyal Newsonnál is, bár róla nem sokat tudunk. Csendesen próbál kitörni szűkös világából, figyel tanul, olvas, majd végre önálló ítéletet alkot és saját lábára áll. Jószívű, a beletörődés és a kitörési vágy hadakozik benne, de csendes, elég észrevehetetlen.
Az ő ellentéte a hasonló korú, ám rangban, vagyonban, szépségben, vonzerőben messze felette álló Lucetta, Henchard volt szeretője, az ő reménylett második , ehelyett Farfrae első felesége. Ő nagy jellemváltozáson megy keresztül. Könnyelmű és szegény lány volt, amikor Hencharddal kompromittálta magát, majd egy örökség útján meggazdagodva próbálja a feleség halála után megszerezni férjének, de erről hamar lemond, mert beleszeret Henchardba, akinek rajongó, hűséges felesége lesz.
Nagyon gazdag, színes képet fest Hardy a vidéki életről, a mezőgazdaságban dolgozókról, főként a gabonakereskedőkről, a piacról, a kocsmák világáról. Egy népszokás okozza a várandós Lucetta korai halálát: egy szekéren nagy zajjal, csörömpöléssel végighúzzák a falun az őt és Henchardot ábrázoló bábúkat, mert fény derül egykori, házasságon kívüli kapcsolatukra, és ő ezt a szégyent azért nem éli túl, mert azt hiszi, hogy ezzel elveszíti Farfrae-t.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése