Szinte az egész társulat - nagyszerű színészek - a színpadon nyüzsög, és elmondanak minden közismert verset. Ez azonban egyáltalán nem unalmas: mindig vagy majdnem mindig hozzátesz valamit az előadás a bennünk élő értelmezéshez, és ettől megtelik a légkör várakozással, fennmarad a feszültség, és sok a vidám pillanat is. Jó volt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése