2019. március 5., kedd

Zola: Nana

A Rougon-Maquart sorozat 20 kötetének elolvasására szántam magam, sorban már nem megy, mert többet olvastam mostanában és régen is. Most a régiek közül a Nana került terítékre, amit persze filmen is láttam, és újra meg is akarok nézni. 

Nana, a kis utcalány egy színházi szerep segítségével Párizsszerte ünnepelt díva lesz, nem a tehetsége, hanem páratlan szépsége és szexuális vonzereje miatt. Hihetetlenül tobzódik a férfiaktól gátlástalanul kikövetelt rengeteg pénzzel, tejben-vajban, aranyban-ezüstben fürdik, a megszerzett értékekkel nem törődik, sokszor készíkarva tönkretesz mindent, amikor megszerezte, már nem számít semmi. Így van ez a férfiakkal is, akiken uralkodik és akiket megaláz, ugyanakkor ő is megalázkodik, ha szerelmes, és meg is alázzák, sokkal értéktelenebb férfiak, mint akiken ő tipor. Sokan tönkremennek, van, aki belehal abba, hogy Nanára szemet vetett. Vagyonokat és személyiségeket fal fel. Muffat grfot sajnálom leginkább, egy rideg, erényes, mélyen vallásos férfit, aki nem ismerte a szerelmet, mielőtt Nanába beleszeretett, de egész élete, házassága, vagyona, becsülete ráment a méltatlan kapcsolatra.

A színházi világra is rávetül a fény, Nana vetélytársa, a szépséges Rose férjes asszony, de szépségét a férje, Mignon bocsátja áruba, mindig gazdag szeretőket tart a férj beleegyezésével. Ezek több ízben Nana levetett kitartói, pl. Steiner bankár is, aki többször tönkremegy Nana és Rose miatt. 

Esztelenség az egész élete. A legnagyobb gazdagságból a legnagyobb nyomorba kerül, de valahogy onnan is felverekszi magát, Oroszországban egy herceg szeretője lesz, de onnan visszatér (talán ismét gazdagon), de himlőben, fiatalon meghal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése