Német film, olyan, amire elég kár az időt vesztegetni. Márta csúcs főszakácsnő egy jó étteremben, semmi mást nem csinál, magányosan él, és a főnöke kérésére pszichoanalítzisre jár, mert nem tudja kezelni a kritikát, pláne, ha nem jogos. De hát a vendégnek mindig igaza kellene, hogy legyen.
Derült égből villámcsapásként hozzá kerül az unokahúga, akit a mamája egyedül nevelt, és auutóbalesetben meghalt. A 8 éves Lina - többnyire a tragédia okozta sokk miatt - elég kezelhetetlen, ráadásul Márta sem az a kimondott anyatípus. Ráadásul az étterembe bekerül egy riválisnak hitt olasz séf is, így teljesen felborul az élet.
Megkeresik az ismeretlen olasz papát, aki el is viszi Linát, de aztán minden egy másik fajta happy endre fordul. Se a sztori, se a színészi játékok, se a helyszínek nem adnak igazi karaktert a filmnek. Annyira feledhető, hogy egyszer láttam is már, de csak a közepe táján tűnt fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése