Spanyol-francia dráma Penelopé Cruz (Magda) főszereplésével. Julio Medem rendezte. Egy életerős, küzdeni tudó, szabadszájú és szabad akaratú rákos nő életének utolsó évét mutatja be. Férje épp csajozik a tengernél, amikor megtudja, hogy mellrákja van. 10 év körüli fia tehetséges focista, esélye van, hogy bekerüljön a Real madrid utánpótlás csapatába. Épp az ő meccsét nézi, amikor ezt megtudja a meccset szintén néző utánpótlás edzőtől. Az edző a meccs alatt kap hírt lánya haláláról, felesége kórházban: autóbaleset. Az asszony is meghal.
Az edző és az anya szép lassan egymásba kapaszkodva éli túl, ami sújtja őket. Magda elzavarja a férjét, új életet kezd Raúllal, az edzővel (Alex Brendemühl). A rák azonban nem kegyelmez, hiába a csábos, fiatal orvos küzdelme és barátsága. Teljesen hihetetlen, ahogyan hárman, sőt a kisfiúval együtt négyen összebarátkoznak. Az éneklő doki is szerelmes egy kicsit a szép Magdába, de ez nem zavar senkit. Ő Natasa révén fonódik igazán a történet misztikus vonalába: egy Natasa nevű orosz kislányt akartak örökbe fogadni a feleségével, de közben tönkrement a házasságuk, és az örökbefogadásból nem lett semmi.
Magda még éppen megszüli Natasa nevű kislányát, mielőtt meghal. Úgy gondolja, ez az ajándéka a mélyen vallásos Raúlnak, az ember meg eltűnődik, hogy mennyire lehet jó a férfinak: egy éven belül a második feleségét veszíti el, és magára marad egy tízéves fiúval, aki nem is az övé, meg egy egynapos csecsemővel, akit a doki is a magáénak tart egy kicsit, legalábbis lelkileg.
Szép, kedves és megható film, de nem igazán mély.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése