Solomon Northup valóságos személy, története hatására polgárjogi harcos lett, történetét is megírta. Északon élt szabad emberként, megbecsült hegedűművészként, szerető családban, szép lakásban. Elkábították és elrabolták, eladták délen rabszolgának, ahol három gazda birtokán töltött 12 keserves évet, míg végül egy szabadelvű kanadai ács segítségével megmenekült.
A történet során megismerhetjük azt a kiszolgáltatottságot, amelyben a gyapotmunkás rabszolgák éltek, és azt a deformált tudatállapotot, amelyben ezt sokan maguk is elfogadták, s amely főként a birtokosok szemében valóban egyszerű tulajdonná, birtoktárggyá alázta ezeket az embereket.
"A 12 év rabszolgaság a hős viszontagságain keresztül átfogó képet nyújt az amerikai rabszolgaság végnapjairól. McQueent leginkább a rendszer abnormális logikája érdekli. Az elnyomók és elnyomottak egyszerű szembeállítása helyett a fontosabb figurák pszichológiai kórképei tárulnak fel előttünk: a szadizmus természetrajza, az erkölcsi gyengeség és önáltatás mellett a kollaboráció és a lojalitás lélekölő hatásai is megjelennek. Egy törvényszerűen bukásra ítélt, beteg társadalmat látunk. Az uralkodó rend a hideg anyagi érdekekkel keveredő rasszizmust kifordított bibliai szólamokkal, az elfojtott frusztrációkat és lelkiismereti válságokat fizikai fölényével próbálja elfedni. Az elnyomottak önszerveződése, a lázadás lehetetlen, csak a zenében és a halálban remélhetnek vigaszt.
A gyönyörű természeti képek vibráló ellentmondásba kerülnek ezzel a rothadó világgal. A minimalista zenehasználat a felcsendülő dallamokat hangsúlyossá varázsolja, a drámai feszültséget a statikus, hosszan kitartott beállítások fokozzák. McQueen ízlése és arányérzéke kifogástalan, visszafogott rendezése kellő teret hagy az alapmű és a színészek számára. A mellékszereplők hibátlanok, Chiwetel Ejiofor (Oscar)mély átéléssel jeleníti meg a főhős tragédiáját. A legmeggyőzőbb alakítást mégis a rendező állandó színésze, a kegyetlen ültetvényest alakító Michael Fassbender nyújtja. Igaz, a karaktere jóval kidolgozottabb, mint a kereskedő, a munkafelügyelő, a jóságos úr vagy az északi fehér liberálisok figurái, de Fassbender játékában szinte tapinthatóvá sűrűsödnek azok a mentális deformációk és ellentmondások, melyek az emberi gyűlölet mögött munkálnak." Forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése