Adél élete (Blue is the Warmest Colour, 2013) - egy bizonytalan, nagyon kedves-helyes kamaszlány leszbikus felnőtté érésének folyamatát mutatja be a francia film Abdellatif Kechiche rendezésében, - meglehetősen testközelből, zavaró mértékben naturálisan, 3 órában. Az első rész (fejezet), elég is volt. Amolyan "jó, de nem akarom látni" film. (Voltaire hibája című filmjét igyekszem megnézni, ha már most olvastam Voltaire-t.) Elég sok hasonló témájú film jött velem szembe mostanában, mind közül a Carol és A dán lány tetszett legjobban, de ezeket tavaly láttam, így nem írok róluk.
A király beszéde - másodszor láttam, most tévében. 2010, Tom Hooper rendezte, a király a nagyszerű Colin Firth, a terapeuta a nem kevésbé kiváló Geoffrey Rush). Gyönyörű, kosztümös, legalább a fele igaz mese VI. György brit királyról, II. Erzsébet nagyon is emberinek és szerethetőnek bemutatott, dadogós édesapjáról, és arról a küzdelemről, ahogyan a nem kívánt, de felelősséggel vállalt uralkodói szerepnek igyekezett megfelelni. Jó nézni.
A szerelem útján - ez is tv-élmény, A főszereplő Chris Evans első rendezése 2014-ből, magyar mozikban bemutatva egy évvel később. Nagyon helyes mindkét főszereplő: egy véletlen találkozás és egy majdnem-szerelem részesei. Az őt elhagyó szerelme után bánkódó, meghallgatásra érkező zenész még mindig volt kedvesének akarja bizonyítani, hogy kár volt őt elhagynia. Üldögél a pályaudvaron, és próbál, amikor találkozik az utolsó vonatot lekéső, meglehetősen gazdag lánnyal, akinek ellopták a táskáját, és most se pénze, se hitelkártyája, és nincs hol álomra hajtania szegény fejét. Ezt nem is akarná, mert szakító levelet hagyott az ágyukon, és szeretné visszacsiálni, mielőtt a férje is hazaér. A film kettejük közös, kalandos éjszakáját mutatja be bájosan, fordulatosan. Nem kell megszakadni a mély értelemtől.
A szem tükrében - Mice Cahill 2014-es filmje, egy férfi (Michael Pitt) és két női főszereplővel. (Michael Pitt, Brit Marling, mint Karen és Astrid Berges-Frishbey, mint Sofi). Két világnézet összeütközése egy személyes történetben. A molekuláris biológus és gyakornoka, későbbi felesége azt az általam nem ismert Isten-bizonyítékot igyekszik megcáfolni, hogy a szem nem jöhetett létre szerves fejlődés eredményeképpen. Ezért például látóvá fejlesztenek kedves kis kukacokat. :) A misztikus oldalt a tragikus balesetben elhunyt Sofi, a biológus első, viharos szerelme és egy indiai kislány, Sofi vélhető reinkarnációja, az árva Salomina képviseli. A két fő-főszereplő számára az a tét, hogy meginog vagy beigazolódik tudományos hitük. A néző meg marad, ahogy volt: vagy hisz, vagy nem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése