Ajánlója szerint ez a "méltán leghíresebb angol háborús regény", valóban nagyon érzékeny és egyben olvasmányos is, nem tudtam letenni, két éjszaka alatt elolvastam. Franciaországban, a hátországban játszódik. Egy fiatal angol repülőtisztet egy tanyán ápolnak, miután lezuhantak és súlyosan megsebesült. Négy társa néhány nap múlva a franciák áldozatos segítségével útra tud kelni, hogy valahogyan kimeneküljön a németek által megszállt területről, Frankie (John Franklin) karját azonban le kell vágni, előbb élet-halál között lebeg, majd több hónapig lábadozik a tanyán, veszélyeztetve az apa, lánya, a nagymama és a nagybácsi életét. Orvosát agyon is lövik, de nem miatta, hanem 49 másik franciával együtt, elrettentésül.
Frankihez hasonló, de még nála is sokkal felnőttesebb, határozottabb karakter Francoise, aki mélyen hívő, emberséges, egyenes ember: első látásra beleszeret Franklinba, és ez az érzés szépen fejlődik kölcsönös, mély szerelemmé. A hátországban a franciák komoly hálózattal rendelkeznek, papírokat készítenek, segítik a bujkálókat, menekülőket, így kerül sorra gondos előkészítés után Frankie távozására is: a lány elhatározza, hogy nem csak Marseille-ig segíti, hanem vele tart Angliába is. Út közben számos veszélyes kalandban van részük, és mindegyikben felragyok Francoise kivételes egyénisége, természetes bátorsága.
Egyik bajtársával, O'Connorral Marseille-ben újra összetalálkoznak, segítik, hogy a sok viszontagság után, melyek a menekülés közben érték összeszedje magát. Együtt szálnak fel Marseillben a vonatra, hogy elhagyják Franciaországot és Spanyolországon át meneküljenek, de a lány papírjai gyanút keltenek, és csak nagyon kalandosan, O'Connor önfeláldozása árán menekül meg.
Nagyon magával ragadó a regény stílusa: érzékeny, finom. Jó választás, hogy egy makroközösség viszonyaiban mutatja meg az emberség erejét a szörnyű időkben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése