A Ludwig Múzeum Hozd-vidd könyvtárában bukkantam a regényre, azért akadt meg a szemem rajta, mert először azt hittem, a festő Mucha írta, de mint kiderült, nem ő, hanem a fia, ami önmagában is figyelmet érdemlő tény.
1970-ben jelent meg, Prágában és számtalan helyen játszódik Malajziától Burmán keresztül Indián át Londonig, ahová a főhős - előbb munkája során, majd a második világháború katonájaként elvetődik.
A háborús rész (kb. a középső egyharmad), elég lapos, de egyszerre csak, szinte egyik lapról a másikra minden értelmet nyer, súlyosabb és felkavaróbb lesz. Egyfolytában a Közöny járt az eszemben, a főhős szinte érzelmek nélküli ember, és a végén is csak elhatározásból és nem természetéből fakadóan vált viselkedést. A főhős a háború után kerül csapdába, akkor, amikor már azt gondolja, elfelejtheti, hogy részben akarattal okozta rivális katonatársa halálát, hogy elkötelezte magát egy lánynak, aki nyolc éven át várt rá... Ezek semmit nem jelentenek számára, amíg ki nem derül, hogy nem menekülhetünk a múlttól és a sorstól, szembe kell néznünk azzal, amit tettünk, önmagunkkal.
És mint pl. Csehovnál vagy Tolsztojnál, egy szereplő, Crab doktor a lelkiismeret szava.
Mucha (1915 - 1991)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése