Csak a szerelem számít - 2012.

Újabb Susanne Bier - film, ennek is Thomas Jensen írta a forgatókönyvét. Az ismertető szerint vígjáték, szerintem dráma. Látszólag minden rendben, ugyanakkor persze semmi. A két főszereplő szála hamar összetalálkozik. 

Ida (Trine Dyrholm) fodrász, rákos ugyan, de gyógyulóban, családi életét boldognak hiszi, férje számára a belső értékek fontosak, lánya napokon belül Olaszországban köt házasságot, a fiút még nem látták. Philip (Pierce Brosnan) kiállhatatlan, arrogáns, felfuvalkodott gazdag pasi, mezőgazdasági termeléssel és kereskedelemmel foglalkozó céget irányít despota módon. Családról nem tudni.

Ida hazamegy a legújabb vizsgálatról, készülne az utazásra, de a férjét otthon találja egy cicababával, amint éppen a belső értékekre vannak hangolódva. Leif meglehetősen bunkón reagál, nem érti, Idának mi a baja, azzal viharzik el, hogy majd Olaszországban, az esküvőn találkoznak. Ida elég jól viselt összeomlásának következő lépcsője az, amikor a reptéri parkolóban karambolozik, na kivel? Philippel, akiről kiderül, hogy ő is Olaszországba utazik, mivel a vőlegény édesapja. Rettenetes modora azonnal megnyilvánul.

A fiatalok élete, esküvői előkészületei Olaszországban szintén rejtenek problémákat: a fiú apjának citromligetében lévő háza, ahol berendezkednének és ahol az esküvőt is tartanák, elég lepusztult és egyáltalán nincsenek bútorok. Ráadásul a fiatalok között még nem volt intim kapcsolat, hiába kezdeményez Thilde, a menyasszony. belevetik magukat a berendezésbe, az előkészületekbe, érkeznek a vendégek, ámde apa Thildével jön (teljes őrület), valamint van egy Benedikte nevezetű nőszemély, Philip volt sógornője, akinek az a fixa ideája, hogy ő és Philip mindig is szerették egymást, és most már eljött az ő idejük (kiderül, hogy Philip bunkóságának az az oka, hogy a felesége balesetben meghalt, és ezzzel bünteti a világot).

Szép lassan megtudjuk, hogy Leif, a lány apja mégis csak nagyobb bunkó, mint a visszafojtott, de gazdag lelkivilágú Philip, és hogy sokkal jobban illenek egymáshoz. Mint ahogy azt is, hogy a fiatalok meg egyáltalán nem illenek egymáshoz. Az esküvő elmarad, de egy kis kitérő után mégis van boldog vég. Ahogy így visszagondolok, azért van jónéhány vígjátéki elem.