A Sure, újabban Örkény Stúdió előadása Sylvia Plath nagyon jó és nagyon depressziós regényéből. Már a díszlet is telitalálat, kreatív színpadi mozgást tesz lehetővé, és tükrözi a zaklatottságot is. Amolyan opártos, kissé vasarelys és minimalista a díszlet: cikkcakkban kirakott fekete-fehér csempe a talaj és a háttér is, az utóbbiba rózsaszín polcocskákat erősítettek, akkorákat, hogy egy ember ülni tud rajtuk, a távolságok pedig akkorák, hogy a lépegetést, szaladgálást lehetővé teszik, valamint kettőre-háromra feküdni is lehet. Egyéb tárgy nincs a színpadon.
Esther Greenwood (Zsigmond Emőke) rózsaszín tüllszoknyában és egy folyton rángatott, pántnélküli fekete felsőben játssza végig a darabot, és nagyon jól hozza az előbb magabiztos, sikeres, majd gyorsan mély depresszióba süllyedő, jómódú fiatal lányt. Kókai Tünde három szerepe az anya, a barátnő és a pszichiáter, különösen kedves az a rész, amikor követhetetlenül hadarva meséli az élményeit, de egyébként is meggyőző kaméleon.
Dóra Béla adjaa férfiakat, akik Esther életében megfordulnak, egyik bénább, mint a másik, nem csoda, hogy begolyózik tőlük. :)
Igen jó előadás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése