2018. szeptember 30., vasárnap

Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

A prágai tavasz idején és az azt követő években játszódik ez a rendszerváltásig nálunk tiltólistás regény. Értelmiségi szereplői hasonló utat járnak be, mint Kundera, a hatalom játékszerévé válnak, emigrálnak, visszatérnek... 

Ez is érdekes, de nekem ez mégis a féltékenység regénye. Tomas, a fiatal orvos szinte véletlenül feleségül veszi Terezát, a pincérnőt, aki egy futó vidéki találkozás után felkeresi Prágában. Intellektuálisan nem illenek egymáshoz. A férfi képtelen a hűségre, de érdekes módon szereti a feleségét, ha akarja sem tudja elhagyni, a nő pedig nem képes féltékenység nélkül gondolni rá, mint ahogy rendszeresen meg is csalatik.  Terezának folytonos rémálmai vannak a féltékenységtől. Főként az a szörnyű, amikor egy medencében úszik, a medence szélén pedig Tomas meztelen nőket dirigál. A házaspár szerelme kölcsönös tragédia.

A férfi számtalan futó kapcsolata mellett állandó partnere is van, a festőnő Szabina. Tereza Sabina ösztönzésére fotózza a prágai eseményeket, képei meg is jelennek az újságokban. 

Fontos szerepet játszik a könyvben az Oidipusz király története: vagyis az, hogy felmenti-e a bűnöst, ha nem tud a bűnéről. Ez a politikai szál. Tomas beszél erről, főorvosa kéri, hogy írja le a történetet, de ő azt mondja, hogy nem érdekli a politika. Aztán mégis megjelenik az írás egy újságban a prágai tavasz után, Tereza tüntetéseken készült fényképei alapján pedig azonosítják az ellenállókat, így egyikből áldozat, a másikból erkölcsi bűnös lesz. Tomas nem operálhat tovább, Svájcba költöznek, majd vissza, vidékre.

Amerikai film készült a regényből, online megnézhető. Terézt Juliette Binoche játssza. Eredeti történelmi filmrészletek mutatják be az orosz inváziót. Nagyon szépen van fényképezve, és egészen más élményt nyújt, mint a regény. Jelentősebb a történelmi szál, a rémálmok és felmerül Tereza és Szabina intim kapcsolata is, amire a regényből nem emlékszem.

Mindig elfelejtem a regények végét. Most is vissza kellett néznem."A szomorúság volt a forma, a boldogság a tartalom." ...és hogy Tereza belátja, az ő "erőszakos gyengesége" uralkodott az egyébként, "minduntalan megadásra kényszerítette" Tomast. És aztán éltek vidéken, a téeszben, malacok, iszákos emberek és sivár boldogság közepette. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése