Szécsi Noémi trilógiája

Négy éve nem írtam - sajnos, mert így rengeteget felejtettem - de most muszáj. A Budapest nagyregény elolvasása után úgy döntöttem, minden szerzőtől olvasok valamit, ha még nem tettem. Így került sorra Szécsi Noémi Gondolatolvasója, akkor még nem tudtam, hogy egy trilógia középső része.

Határozottan tetszett. Érdekes, sodró történet, hiteles szereplők. Különös és meghatározó, hogy egy süket fiú majd fiatalember sorsát követi bizonytalanul megrajzolt európai helyszíneken, megnevezetlen országokban és városokban. (8pont)

A Nyughatatlanok már kevésbé tetszett, hiányzott belőle a friss eredetiség, de azért megerősített abban a hitemben, hogy rátaláltam egy jó íróra, akinek van kedve megágyazni egy történetnek, kutat és hitelessé tesz a sok apró részlettel. (7 pont)

Az Egyformák vagytok azonban kihozott a béketűrésből. Többször kellett elhatároznom, hogy csakazértis elolvasom. Először is egyáltalán nincs semmilyen története, cselekménye. Csak látszólagos kapcsolatban áll az első két kötettel, amennyiben az azokban szereplő, 1848-as menekült Bárdy-család életéről készülő film az alibije. Nincsenek hús-vér, kicsit is szimpatikus szereplői. A központi alakok barátnők, mindkettő hisztis, lapos, egoista, érdektelen belpesti vagy inkább belbudai értelmiségi. A nyelvezet alpári. A szerző ugrál időben és térben, de csak a posztmodern hatás kedvéért. Még a névadás is irritáló. Nem tudok egy pontot sem adni a tízből. 

Megint Grecsó : Isten hozott

2005-ös regény, ennek is nagyon bonyolult  a története, "kétszer olvasós mű", akárcsak az Álarcosbál. Legalábbis nekem.

Egy isten háta mögötti kis falu, Sáraság (mondjuk az író szülőfaluja, Szegvár) és a közeli, Feketeváros (Csongrád) a fő helyszínek. A főszereplő Gallér Gergely, akit az általános iskola utolsó osztályától az első gimis év végéig kísérünk nyomon, de az elbeszélés ideje vagy tíz évvel későbbi, amikor a nagy szakítás után már könyvtárosként dolgozik Békéscsabán, de egy különös hírre visszalátogat a falujába, és így befejeződhet a történet, megoldódhat a fő rejtély. Gallér Gergelyről sokáig csak annyit lehet tudni, hogy nagyon érdekli a falu misztikusnak képzelt múltja és jelene, ezeket egymásra is vetíti. Így teremtődik meg a regény sejtelmes, ezoterikus világa, amelyben a múlt árnyékai tényszerűen megjelennek, ráragadnak a házakra és az emberekre, bármily elképzelhetetlen is ez. A falunak "kaliberei", látó emberei vannak, akik kapcsolatot tartanak régi kaliberekkel, és így többet tudnak a múltról, mint mások.

Nagyon erős a regényben a vallásos szál, a katolicizmus és a zsidóság a mindennapok része, ami szintén olyan mértékben uralja a közgondolkodást, és különösen a már-már kényszeres főhős világát, hogy az nehezen befogadható. Olyan vallásismereti tudást kellene feltételeznünk az egész faluról, de különösen az akkor még alig 14-15 éves főhősről, aminek nincs megteremtve az alapja, vagyis nem tudjuk, onnan szerezhetett volna ennyi tudást.

Zárt baráti társaságát a négy évvel idősebb kaliber Metz Dezső, a Gergellyel egykorú Bece (Beregi Bence), és "húga), Eszter alkotja. Frantzek Gyula férfiként steril, mégis 3 gyereket magáénak tudható anyagbeszerző is állandóan velük van, de Gergelyt legtöbbször nagyon irritálja, bár vagy mert folyton prédikál.

A valódi, titokzatos főszereplő a Klein napló, egy olyan iromány, amelyet a szokásos jelentés helyett Pannika néni gépelt öntudatlanul, és amelynek tartalmát senki nem ismeri. A misztikus szálak ebbe és ebből futnak.

Nagyon furcsa körülmény, hogy az idézőjelesen húgnak emlegetett Eszteren kívül semmit nem tudhatunk Gergely életkörülményeiről, nincs szó a családjáról, az otthonáról. Ez a rejtély is a hazalátogatáskor, a Pannika nénivel való beszélgetéskor oldódik meg.

Vallásosan, misztikusan és erotikusan is túlfűtött regény, túlzottan burjánzó. A főhős személyisége is zavaros, mint szinte minden mellékszereplőé is. A regényvilág nem hihető, a túl sok misztikus részlet nincs jól kidolgozva, nem alkotnak olyan kerek egészet, amely beszippantana, és feledhetővé tenné, hogy mindez kitaláció.

Hullámok hercege - 1991

Szerencsére nagyon megtévesztő a cím, a történet a legkevésbé sem nyálas, nincs benne se herceg, se sok hullám, csak egy kis rákhalászat, meg tengerparti élet, szegénység, nyerseség, durva szülők, kiszolgáltatott gyerekek, három testvér. 

A film jelentős része mégis New Yorkban, egy pszichiáter rendelőjében játszódik, aki arra kéri egyik páciensének bátyját, Tomot (Nick Nolte), hogy  segítsen feltárni a lány gyerekkorát, mert ő nem hajlandó beszélni, és kellene ismerni a gyógyuláshoz. Hosszasan, talán 2 hónapig folynak a beszélgetések, ami a családi kataklizmával és személyes problémákkal is küzdő, de mindent magába fojtó Tomnak is terápia. A szörnyű emlékek megelevenednek.

Barbara Streisand úgy csúnya, hogy közben gyönyörű, és nagyon jól játszik. Nick Nolton kissé színpadias, de lehet, hogy csak a rossz szinkron miatt.

HBO GO

Briliáns barátnőm - 2018

HBO-GO sorozat, két évad, 16 rész, nagyon tetszett. Két nagyon különböző lány barátságát és párhuzamos, néha össze-összefutó sorsukat mutatja be kb. 10-től huszonéves korukig. Lila makrancos, zabolázhatatlan, gátlástalan és nagyon okos, Elena pedig szerény, alkalmazkodó, ő is okos, de kevés az önbizalma.

Nápolyban élnek, az ötvenes években játszódik a film, bonyolult, vad, primitív világot tükröz, egy lepusztult lakótelepen játszódik, ahol a kis helyi maffia uralkodik. Csodásak a képek, az egész világ nagyon beszippantja az embert, emlékeztet a Szív című olasz gyermekregényre (Edmondo de Amicis írta), abban vannak olyan hangulatok, mint a gyermekkori epizódokban.

Egyik kritikája szerint hangulatos dögunalom egy népszerű regényből, de én nem unatkoztam.

Egy kisebb isten gyermekei - 1986

Egy kiváló beszédtanár, James (William Hurt) nagy sikereket ér el a siketek beszédre tanításában, s most épp új iskolában kezd. Feltűnik neki a takarítónő, akiről kiderül, hogy szintén növendék volt, de már huszonéves, és egyáltalán nem beszél. Szép, romantikus sikertörténet, kisebb izgalmakkal. Simán nézhető, de nem nagy film. HBO GO

A hiúság vására

Persze olvastam magyarul és angolul, láttam vagy két filmváltozatot is (van vagy 7), de most itt van az HBO sorozat-verzió a gyönyörű Becky-vel (Olivia Cooke játssza olyan megejtő bájjal, hogy még az aljasságát, erkölcstelenségét is megbocsátjuk). Egyelőre az első évadot lehetett megnézni, talán hat-hét rész, 55 percesek, de nagyon jó mese. Eredetileg is Dobin kapitány volta kedvencem, most is szimpatikus.

Temple Grandin - 2010

Amerikai életrajzi dráma egy autista, asperger szindrómás lányról, akiből tudós zoológus lett. A film nagy része egy farmon, a nagynéninél játszódik, ahol kiderül, hogy a fizikához és az állatokhoz egyaránt van érzéke. Nem nagy film. HBO GO

A lélek legszebb éjszakája - Örkény stúdió

Jászberényi Sándor haditudósító novelláskötetéből készült a dramaturgia, két szereplő van a színpadon (Nagy Zsolt, Ficza István), mindkettő a kissé tudathasadásos főszereplő énje, meg hol ez, hol az, folyamatos a szerepváltás, és ezt nagyon jól csinálják. A díszlet tengernyi nyugtatós fólia, lámpák, puritán rendetlenség, valamint a szerző számtalan, a háborúk kegyetlenségét dokumentáló fotója. 

A szöveg és az előadói stílus is durva, erőszakos, hangos, trágár, nem szívesen vettem részt benne. Jól megoldott, taszító előadás.

Anyám tyúkja - Örkény Színház

Szinte az egész társulat - nagyszerű színészek - a színpadon nyüzsög, és elmondanak minden közismert verset. Ez azonban egyáltalán nem unalmas: mindig vagy majdnem mindig hozzátesz valamit az előadás a bennünk élő értelmezéshez, és ettől megtelik a légkör várakozással, fennmarad a feszültség, és sok a vidám pillanat is. Jó volt.

Szabó Magda: Ókút

Önéletrajzi regény az írónő gyermekkoráról, kb 14-15 éves koráig. Fantasztikus családi életet éltek, tündéri szülei voltak. Anyja második házasságából született, apja a városnál dolgozó jogász, anyja háztartásbeli tanítónő. Alsóba nem is járt, mert beteges volt, otthon tanult az édesanyjával. Mindentől óvták, mindenben segítették és mindenben bátorították őt. A mesék világában élt. Haboztam végig, hogy a tündérvilág miatt érdekes, vagy önéletrajzi jellege miatt unalmas-e a könyv. Nem tudom.

A számolás joga (2017)

Amerikai film a hatvanas évek amerikai (és orosz) űrprogramjának szakmai hátteréről, ennek emberi vonatkozásairól. Virginiában még nem törölték el a hatvanas évek elején a faji megkülönböztetést, még külön mosdók vannak a feketéknek és a fehéreknek, a feketék csak a busz hátuljában utazhatnak, és így tovább. Ugyanakkor a NASA központjában dolgozik egy ambiciózus fekete női csoport, a "számolók", közülük került ki Kate, a film számolózseni főhőse, aki a valóságban is nagy szerepet játszott az első amerikai úrhajó röppályájának kiszámításában, biztonságos repülésében. Később ki is tüntették ezért. A többi nő pedig az első (IBM) számítógép beüzemelésében és működtetésében játszott kulcsszerepet, vezetőjük is valós szereplő. A film egyik szála az a csendes emberjogi küzdelem, amelyet ezek a nők folytatnak, a másik az az izgalmas és veszélyes kaland, amit az első űrrepülés jelent.

Érdekes, de nem túl jelentős film, amolyan 4/5

Online nézhető a Videán.

Karinthy Frigyes: Én és énke

Kamaszok számára összeállított válogatás Karinthy novelláiból és karcolataiból. Nagyon vegyes színvonalú, esetleges gyűjtemény. Túladok rajta, hátha másnak örömöt szerez. Van egy könyves szekrény a Bosnyák téren, bárki betehet, kivehet...

Szabó Magda: Pilátus, Freskó

Egyre inkább azt gondolom, hogy jó író volt Szabó Magda. Most olvastam a Pilátust, aztán újraolvastam a Freskót. 

A Freskó volt az első regénye, még 48-ban vagy 49-ben írta, de csak 10 év múlva jelenhetett meg, nem értem, hogy akkor is hogyan. Freskó egy családról, amelyben se őszinteség, se szeretet, se megértés nincs, csak ridegség és hallgatás, meg erőszak. Főhőse Annuska, az író alteregója, a helyszín Debrecen, a szülővárosa. A történet a főbb szereplők belső monológjából bontakozik ki.

A végtelenségig bigott, rideg, erőszakos és alkoholista apa a történet idején már nyugállományba vonult, művelt kálvinista református pap, aki valaha püspök szeretett volna lenni, és egész elhibázott életét a környezetén veri le. Fizikailag és szóban egyaránt. Nehéz elfogadnia, hogy eltartotti státuszba csúszott, békepap veje, Kin László a családban és a parókián elfoglalt helyét is elvette tőle, és most még egy új cipőre, sőt a régi javíttatásásra se telik. Ugyanakkor nem enged a mindenható kényúri szerepből, azt kívánja, hogy megszökött, kitagadott lánya, Annuska megalázkodjék előtte.

Az anya, nagymama, feleség, azaz a tébolydában meghalt Edit temetésére gyűlik össze a család, ezért látogat haza a 9 éve megszökött Annuska is, az egyetlen szereplő, aki kitört ebből a rideg, szeretetlen körből, és aki meg akarja tapasztalni, hogy fél-e még tőlük, főleg az apjától. Zseniális a szereplők leírása, különösen érdekes Anzsu, az öreg, ügyeskedő cseléd, Annuska igazi nevelője, meg az undok, kétszínű Árva, akit az öreg pap az egyetlen tiszta léleknek tart, pedig lop, csal, hazudik, kétszínű és aljas.

Kun László alakja nincs plasztikusan megrajzolva, nem tudjuk, miért állt be békepapnak, hogy szeretett bele Annuskába, miért nem tudta ezt magáról, egyáltalán mik a motivációi a parókia megszerzésén kívül. Hogy kegyetlen, szeretetlen, rideg, és ő is erőszakos, az kiderül. Janka, Annuska testvére a felesége, de ők nem beszélnek, nincsenek egymással semmilyen viszonyban, egyetlen kötelék közöttük Szuszu, a lányuk, meg talán az, hogy egy házban laknak.

Érdemes lenne szerencsétlen nagymamáról is írni, az elhunyt anyjáról, akiben csak a volt férje iránt van szeretet a lányát soha nem szerette, talán ez okozta annak megtébolyodását is. Rettenetesen idegen ebben a házban, számára az élet szerelem, nevetés, költekezés, szépítkezés volt... Most a veje egészíti ki a nyugdíját, de ezt is elveszíti, megalázzák, le- és kinézik, majdnem halálba kergetik.

A nap végére minden elhallgatott titokra fény derül, Annuska pedig azzal a tudattal utazhat haza Budapestre, hogy már nem fél a családjától.

A Pilátusból film is készült (akárcsak Az ajtóból), de még nem mutatták be, nagyon várom. Kifejezetten tanulságos anya-lánya történet, generációs dráma. Tipikus esete a Pestre került vidéki lány és az otthon maradt szülő viszonyának, mindenki jót akar, de ez csak az ő világképében jó, a másikéba nem illik bele. Folyton bántják egymást anélkül, hogy ez tudatosulna bennük. És persze az anya tragédiája a nagyobb, ő már nem tudja saját képére visszaalakítani a sorsát. Minden anya és lánya számára kötelező olvasmánnyá tenném.

Semmit magamról - 2009

Spoiler (kissé) Ír-holland dráma, egy különös kapcsolat története. Művészfilm. Urszula Antoniak rendezte. Egy csúnyácska, öregedő férfi magányosan él egy olyan félszigeten, ahol nincs senki más, a felsége meghalt. Egy huszonéves, átlagos lány - ki tudja miért - hontalanul bolyong a világban, sátorral, hátizsákkal. Kissé idegbetegnek, később depressziósnak, még később egész normálisnak tűnik. A férfi ételt, majd szállást is ad a lánynak, ha dolgozik neki, elvannak csendben. Egyezségük alapja, hogy nem kérdeznek egymástól semmit, még a nevüket sem. Sokáig megy ez így, mígnem majdnem normálisra fordul minden. :(

Online nézhető.

Sráckor - 2014

A filmet  Richard Linklater rendezte, 12 évig forgatták, ugyanazokkal a szereplőkkel, és egy fiú életét mutatja be hatévestől 18 éves koráig. Személyes élete és családtagjainak sorsa tele van megrázó változásokkal. Az igazi apa és a nevelőszülők jönnek-mennek, ők is költöznek... Nagyon intim, megrázó és tanulságos film. Azt mutatja meg, hogyan hat ránk, amit gyerek- és kamaszkorunkban tapasztalunk. Majdnem 3 óra! Online is nézhető.

A levélíró - 2011

Amerikai családi film, Christian Vuissa rendezésében. Maggy, egy 15 éves lány nem találja az élet értelmét, a családja nem érti meg, ő pedig csak zenélni szeretne, de ebben is konfliktusok övezik. Egyszer csak biztató, kedves levelet kap a nagy káoszban, és ez megváltoztatja az életét. Nagyon kedves figurák az idős otthon lakói, persze a legkedvesebb a levélíró bácsi, de a többiek is helyesek. Valóban jó 13-16 évesekkel együtt nézni, persze idősebb korban vagy érzékenyebb lélekkel bőgős. Online

Amor Roma - barokk kamarakoncert a Szabó Ervin Könyvtárban

Sehol nem találom a zenekar nevét, nem szerepel a szórólapon sem, csak a közreműködők, holott biztattak bennünket, hogy más koncertjeikre is menjünk, és lájkoljuk őket a Facebookon. Gémes Katalin csodálatosan énekelt, a ráadásban egészen különleges volt. Tetszett a barokk cselló (Szászvárosi Sándor), és nagy élmény volt a csembaló (Tegyei Zoltán). Korabarokk itáliai mesterek műveit játszották, számomra csak Monteverdi és Vivaldi volt ismerős, de az egész nagyon jó volt.

Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő

Olvastam ifjúkoromban, de persze az újdonság erejével hatott. Más regényekből is ismerem Néró korát és gaztetteit. Ez a könyv azonban fejlődésregény, azt mutatja be, hogy hogyan lesz egy ártatlan, jóravaló gyerekből a környezete közreműködésével gátlástalan anya-, feleség., testvér-, barát- és tömeggyilkos. A politikai érdektelenség és a határtalan dicsőségvágy nem jó keverék egy császárnak. Különösen érdekes a második feleség, Poppeia és a császár nevelője, Seneca szerepe. A filozófus ugyancsak negatív színben tűnik fel: nem próbálja visszafogni neveltjét, hanem feloldja a még létező gátlásokat. A gyilkosságokat (az anya megölését) államérdeknek nevezi, hogy Néró lelkiismeretét elaltassa, s ezáltal kegyeiben maradhasson.

A Magyar Elektronikus Könyvtárból is olvasható.

A szerelem csendje - 2011

Francia vígjáték (tényleg lehet nevetni), olasz beütéssel. Komikus volta éppen ebből az olasz szálból ered: a főszereplő család olasz: az apa, 15 éves kiskamasz lánya és az apa anarchista tesója él együtt, anyuka meghalt. 

Alessandro egy kórusban énekel, de nem tudni, hogy ez a fő foglalkozása-e, emellett felolvas a kórházban, és mélyen gyászolja balesetben meghalt feleségét. Öccse, a nagy mamlasz vezeti a háztartást, fest, kereshetne is ezzel, de nem ad el képeket, sőt amit küldenének ezekért, az el is égeti. Pizsamában és köntösben él, nem lép ki a lakásból. Ő inspirálja a kislányt, akit az apa 12 évesnek néz, és saját frusztrációját a vele való értetlen veszekedésekben vezeti le, de azért nagyon szeretik egymást. Zajos az élet.

A testvér és a kislány megpróbálnak hirdetés útján társat keresni Alessandrónak, aki erről mit sem tud, ami igen mókás szituációhoz vezet. Végül aztán megtalálja a párját apa is, lánya is, sőt a testvér-nagybácsi is kimozdul a lakásból. Az idétlen mosolygás nem tesz jót a végén. :)

Online nézhető a YouTube-on. 

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár újévi koncertje

A könyvtár zeneműtárral is rendelkezik, és rendszeresen vannak ingyenes koncertjeik is. Most annyian voltunk, hogy a rendezvényteremben nem is fértünk el, és át kellett helyezni az eseményt a gyönyörű olvasóterembe.

Pataki Orsika énekelt, Wedemann-Tóth Krisztina fuvolázott (és duettezett Orsikával), Sógor Tamás pedig zongorázott. Krisztina és Tamás érdekesen kommentálta az előadott darabokat, nagyon kedvesen vezették a műsort: Gounod, Mozart, Dvorak, Vivaldi, Rachmaninov.... változatos szerzőktől többségében áriák hangzottak el, ennek ellenére nagyon élveztük. :)