Malamud: A segéd

Megint egy újraolvasás, nagy élmény. Egy zsidó kiskereskedő (fűszeres) család küszködik a megélhetésért, gazdasági válság van, bevétel alig, az antiszemitizmus terjeng. Helen, a lányuk nem tanulhat tovább, dolgoznia kell. Akadt egy jómódú udvarlója, de már nem is találkoznak, sehol semmi remény. Az asszony zsémbes, elkeseredett, Morris, a férj tehetetlen, elég mulya, de jó ember. 

Közéjük csöppen be a regény főhőse, az olasz származású, hajléktalan csavargó, Frank Alpine. Bűnt követ el Morris ellen, és ezt akarja jóvátenni, de egyre szövevényesebben gubancolódik bele saját megjavulási szándékába és a család életébe. Szép álmai vannak az erkölcsös életről és a boldogságról, de nem nagyon képes követni az elhatározásait.  Mind a négy főbb szereplőről árnyalt, szerethető képet kapunk. Mindenki szeretne a maga módján boldog lenni, de ez senkinek sem sikerül.

Nagyon szerethető regény.

Sylvia Plath: Az üvegbúra / The Bell Jar

Kötete megjelenése után pár héttel, 1963-ban, 31 évesen lett öngyilkos Sylvia Plath. Erős önéletrajzi vonatkozásai vannak: egy okos, írónak készülő, kezdetben nagyon sikeres, fiatal amerikai lány összeomlásának és gyógykezelésének története. 

Valamilyen ösztöndíjjal 11 másik lánnyal együtt egy hónapot tölthet nyáron New Yorkban, ahol egy szerkesztőségben dolgozhat, és tapasztalatokat, ismeretségeket szerezhet. Ott kezdi érezni, hogy más mint a többiek, nem tud belefeledkezni kivételes helyzetbe, nem oldódik fel sem a kényeztető szórakozási lehetőségekben, sem a szerkesztőségben. Eddigi szorgalmas, tudatos, sikeres tanulása mintha nem is belső késztetésre, hanem valamilyen automatizmus következtében történt volna, és most célt veszít.

Folyamatosan elemzi, figyeli magát és másokat, önmaga tárja fel az olvasó előtt állapotának folyamatos romlását. Az egy hónap leteltével, amikor hazamegy, már nincs kedve semmihez, és egyre többet foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata is, teljes depresszióba esik, majd sokk-kezelést kap és végül ideggyógyintézetbe kerül. A cselekmény az onnan való kijutásig tart, ő maga azonban nem hisz a gyógyulásában.

Folyamatosan, fejezetenként olvastam előbb angolul, aztán magyarul. Persze mindkét nyelven már legalább másodszorra. A regényből készült, meglehetősen eszköztelen színdarab is nagyon jó volt.

Elégia - 2008.

Amerikai filmdráma.
David Kepesh (Sir Ben Kingsley) és Consuela (Penélope Cruz) szenvedélyes szerelmének története. Egy idős, végre igazán szerelmes, ám féltékeny férfi, és egy odaadó, de büszke lány kapcsolatáról szól.Nagyon szépen alakul át a macsó férfi először rettegő szerelmessé, majd törődő társsá.
Online nézhető.

A szerető - 1992.

Kicsit pornografikus, de szép történet: egy 15 éves francia lány és egy 32 éves kínai férfi szerelmi vagy szexuális kapcsolata a gyarmatokon. A lánynak nincsenek erkölcsi gátlásai, vágyik a szexre, érdekesnek találja, hogy sok férfival legyen kapcsolata. Viszonylag szegény családját is tudja támogatni, amikor ebbe a kétes kapcsolatba belép. Azt mondja, csak a pénzért, de valójában szerelemből. Online nézhető.

Női fény - 1979.

Francia - olasz - német filmdráma. Véletlenül találkozik egy férfi és egy nő, mindketten nehéz élethelyzetben. Úgy tudjuk, hogy a nő elvesztette a férjét és a lányát egy autóbalesetben, a férfit pedig elküldte a felsége, és messzire készül, mégsem tud el utazni. Első pillantásra megragadja őket valami a másikban, és megpróbálnak megkapaszkodni, vigaszt találni egymásban, de aztán kiderül, hogy egyik sztori sem úgy kerek, ahogyan elmondták.

Nagyon kedves, lírai és groteszk is a történet Yves Montand és Romy Schneider főszereplésével. Online nézhető

 

MNG - A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig + magyar művészet 1945 után

Ahogy öregszem, úgy csökken a toleranciám. Persze a lázadás, meg a polgári ízlés arculcsapása, a fényképezés és a filmezés születése a képzőművészek útkereséshez vezetett: a valóság ezekkel már jobban visszaadható, mint a művészet eszközeivel, jöjjön akkor a szürreális: a tudatalatti, az automatizmus, az álom, a delírium... és sokszor a nihil.

Nagyon nagy kiállítás, rengeteg alkotóval, sok képpel, sok szöveggel. 

A nevek, akiket ismertem: Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miro (szó sem esik arról, hogy szobrász is volt), René Magritte, Pablo Picasso, Alberto Giacometti, Jean (Hans) Arp, André Kertész, Giorgio Chirico (elődnek tekintették, majd leírták), André Breton

És akiket nem: Yves Tanguy, Francis Picabia, Man Ray, Brassai, Jacques-André Boiffard, Eli Lotard, Jean Painlevé, Georges Bataille 

A filmrészletek és a képek jelentős része is inkább útkeresésnek tekinthető, mint műalkotásnak, érjenek ma bármennyit is. Egy nagy meglepetéssel szolgált nekem a kiállítás: a szürrealista mozgalom volt a leghosszabb izmus, valamikor a hatvanas években ért véget.

Módszeresen végiglátogattuk a Galéria állandó kiállításait, mostanra csak a 45 utáni magyar művészet maradt, hát az sem derített fel bennünket. Akár össze is lehetett volna mosni a kettőt.

Sült zöld paradicsom - 1991.

Amerikai filmdráma, nagyon kedves és érdekes történet. Jon Avnet rendezte. Két síkon játszódik. A film jelenidejének szereplői egy elhízott és kissé begyepesedett, kiüresedett középosztálybeli házaspár, valamint egy csupa élet, csupa báj 83 éves nő, aki az idősek otthonában lakik. Véletlenül találkoznak, a feleség és a néni nagyon megkedvelik egymást, a feleség a néni hatására teljesen meg is változik. A néni folytatásokban, látogatásonként elmesél egy 60-80 év előtti történetet, ez a másik sík. Mindkettőben jócskán van humor, a régi történetben bőven van dráma is.

Evelynt, a háziasszonyt Kathy Bates játssza, Ninny, a néni Jessica Tandy, fiatalkori énje, Idgie pedig Mary Stuart Masterson. Ruth, Idgie barátnője és a tragikus történet legfőbb áldozata, Ruth pedig Mary-Louise Parker.

Online nézhető.